A foglalkoztatás alakulása mellett úgy tűnik, a reálbérek alakulása is fittyet hányt az elmúlt időszakban átélt válságokra. Az egyedüli év amikor e tekintetben visszaesést tapasztalhattunk 2023 volt, amikor az ukrajnai háború és az arra adott uniós szankciós válaszok miatt jelentősen meglódult az infláció. Erre válaszul a kormány olyan célzott és eredményes intézkedéseket vezetett be, mint az online árfigyelő rendszer és a kötelező akciózás – emlékeztetett a Világgazdaság.
Az ezt követő fordulat óta ismét nőnek a reálbérek, köszönhetően az infláció folyamatos mérséklődésének és a minimálbér, valamint a garantált bérminimum emelésnek. Ezt a tendenciát erősíti tovább a pedagógus béremelés és az általános bérdinamika is, amit a bérminimumok jelentős emelése is indukál. Tavaly a január-októberi időszakban már közel tízszázalékos reálbér-növekedést mutatott ki éves összehasonlításban a Központi Statisztikai Hivatal, amely ma hozza nyilvánosságra a legfrissebb novemberi adatokat. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók körében a havi bruttó átlagkereset 631 ezer forintot ért el 2024 harmadik negyedévében, ez nominálisan 13,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A kereseti dinamikát a garantált bérminimum tíz és a minimálbér 15 százalékos emelése, a közszolgáltatói ágakban előre ütemezett, illetve a nagy állami vállalatok, a kereskedelmi láncok, és a jelentős számú alkalmazottat foglalkoztató ipari vállalkozások bejelentett béremelései, továbbá az egyes ágakban még mindig jelentős munkaerő-kereslet határozták meg.
A kormány várakozása szerint, idén további négy-öt százalékkal nőhet a fizetések értéke, vagyis ennyivel fogja meghaladni az emberek béremelkedése az inflációs értéket. A kabinet számításai szerint ugyanis a 21 pontos gazdaságpolitikai akcióterv segítségével és egy rendkívül szigorú költségvetési politikával 2025-ben nyolc százalékkal növekednek a bruttó bérek, az inflációt pedig három százalékon tudják majd tartani.
A várakozások szerint idén megismétlődhet a hazai munkaerőpiacon az a jelenség, amely már tavaly is megfigyelhető volt: mégpedig, hogy a cégek még a minimálbér és garantált bérminimum emelésénél is nagyobb mértékben emelhetik a fizetéseket az alacsonyabb kereseti sávokban. Az ok nem más, mint a minimálbér-emelés bértorló hatása, azoknál a vállalatoknál ugyanis, amelyek meg akarják tartani a szakképzett munkaerőt, muszáj jelentősen emelni a béreket.
További részletek itt olvashatók:
