A 2022–2023-as inflációs periódus alatt az áremelkedés ütemének megfékezése, az alapvető élelmiszerek elérhetőségének biztosítása és az úgynevezett „ár-profit spirál” (a jegybank értelmezése szerint profit húzta infláció) letörése érdekében Magyarországon is hatósági árakat vezettek be. Ezek egészen 2023 nyaráig érvényben voltak. A hatósági ár hátránya, hogy torzítja a piacot és bizonyos termékek esetében áruhiány jelenhet meg. Ugyanakkor arra alkalmas, hogy az árak látványos növekedését időben eltolja és felkészülési lehetőséget biztosítson az érintetteknek, illetve az adott termékkört vásárlók esetében megőrizze a fogyasztás színvonalát – írja az Oeconomus Gazdaságkutató.
(Fotó: NurPhoto via AFP)
Magyarországon 2025. március 17-től árréstoppot vezettek be, amely tíz százalékban maximalizálja harminc termék árrését.
Az árrésstop a beszerzési ár és az eladási ár közötti rést korlátozza, így lehetőséget teremtve a kereskedőknek a termékek és szolgáltatások további forgalmazására. Lényeges mozzanat, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium már a kezdetektől egy szabályozási folyamatban gondolkodott.
Ennek első lépcsőfoka:
- az önkéntes árkorlátozás,
- a második a haszon maximalizálása,
- míg az utolsó a hatósági árak bevezetése.
Most a második fokozat élesedik, ugyanis az önkéntes árkorlátozásban nem sikerült megállapodni. Egyébként az árrés meghatározása a kereskedelemben úgy történik, hogy az eladási árból kivonják a beszerzési árat, és a különbséget elosztják az eladási árral. Akkor pedig, ha ezt megszorozzuk százzal, akkor százalékos értéket kapunk.
Az elemzés felsorolja azokat az országokat, amelyekben szintén létezik az árréstop: ide tartozik Franciaország, Izrael, Észak-Macedónia, Svájc, Argentína, Brazília, Pakisztán, India – írja az Oeconomus Alapítvány.
- Franciaországban például 2018-ban, Emmanuel Macron első elnöki ciklusa alatt az EGAlim szabályozás részeként legalább tízszázalékos haszonrátát határoztak meg az élelmiszerek esetében a kiskereskedők számára.
- Izraelben 1956 óta négy-hat százalék közötti mértékben korlátozzák az alapvető élelmiszerek (kenyér, tej, só, vaj, tojás) haszonrátáját.
- Észak-Macedóniában 2024 végén 102 árucsoport esetében, amelyek összesen több mint ezer terméket jelentenek, korlátozták a haszonrátát.
- Svájcban az alapvető orvosi ellátást biztosító egészségbiztosítási rendszer, amelyen a pénzintézeteknek nem lehet hasznuk.
- Európán kívüli példaként érdemes még megemlíteni Argentínát, Brazíliát, Pakisztánt és Indiát, ahol az elmúlt egy évtizedben legalább ideiglenesen korlátozták a haszonrátát az alapvető élelmiszerek esetében.
