A magyar biztosítók árbevétele 12,4 százalékkal emelkedett tavaly – mondta Erdős Mihály, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) elnöke hétfői sajtótájékoztatóján. Kiemelte, hogy a szervezethez tartozó biztosítók 1777 milliárd forint díjbevételt értek el.

A nem életbiztosítások bevételei 11,2 százalékkal, az életbiztosításoké pedig 14,4 százalékkal növekedtek – derült ki a Világgazdaság tudósításából. A nem életbiztosítások díjbevétele 1077 milliárd, az életbiztosításoké 542 milliárd forint volt. Felhívta a figyelmet arra is, hogy tavaly húszmilliárd forintnyi díjbevételük keletkezett a biztosítóknak határon átnyúló tevékenységből.
A tagbiztosítók által kezelt szerződések száma csaknem 14 millió: ez három százalékkal több mint tavaly. A Mabisz elnöke elmondta azt is, hogy 225 ezer szerződésnövekedés a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással érkezett, valamint több mint harmincezerrel nőtt a nyugdíjbiztosítások száma is.
Nem jó hír, hogy csökkent a casco-biztosítások száma – tette hozzá, megjegyezvén, ez a szám 1,019 millióra apadt.
A díjbevételek nőttek
Jó hírnek nevezte viszont, hogy a lakásbiztosítások díjának bevétele 14 százalékkal, a kgfb-é 13 százalékkal, a cascóé 17 százalékkal és a vállalati vagyonbiztosításoké pedig nyolc százalékkal növekedett.
Arról is beszélt, hogy már több mint félmillió magyarnak van nyugdíjbiztosítása, ami rendkívül biztató, a szegmens tavalyi díjbevétele pedig 184 milliárd forintot tett ki.
A három legnagyobb piaci szereplő a Generali (14,8 százalék), az Allianz (14,2 százalék) és a Groupama (12,4 százalék).
Erdős Mihály felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány a biztosítók kérését figyelembe véve lehetővé tette, hogy csökkentsék extraprofitadó-terhelésüket az állampapír-állományuk növekedésének a harminc százalékával. Mintezt úgy, hogy az életbiztosítások esetén száz százalékkal, nem életbiztosítások esetén negyven százalékkal lehet csökkenteni az adóterhelést.
Mint mondta, ennek egy nagy negatívuma van: a hazaiak kárára emelkedtek a határon átnyúló biztosítások, mert a külföldiek előnyben vannak az adózás miatt.
A lakásbiztosítási kampányról Erdős Mihály elmondta, hogy a szerződések darabszáma gyakorlatilag nem változott 2024-ben. Kiemelte, hogy a kampány hozzájárult a minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítás (MFO) állomány csaknem megduplázásához, így az MFO a teljes, 3,3 milliós állomány 2,7 százalékát teszi ki. Az állománydíj és az átlagdíj is emelkedett:
- MFO-val 12,6 százalék,
- míg nélküle 13,3 százalék.
Ezek a trendek összhangban vannak az indexálásnál irányadó építőipari árindex-növekedéssel, ami 15,9 százalék volt – tette hozzá a Mabisz elnöke.
Kötelező kivitelezői felelősségbiztosítási kampány
Emlékeztetett, hogy minden hazai építőipari tevékenységet vagy tervezést végző vállalkozásnak és egyéni vállalkozónak rendelkeznie kell kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással 2025. január 15-ig. Így a vállalkozó kivitelező az általa vállalt építőipari kivitelezési tevékenység körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni. A Mabisz kifejezetten üdvözli ezt a kezdeményezést, mivel az növeli a védelmet olyan tevékenységi körökben, ahol potenciálisan nagyobb értékű személyi sérüléses és dologi károk, valamint az ezekkel összefüggő sérelemdíjak megállapítása történhet. Ez az új szabályozás a Magyar Kereskedelmi és Iparamara statisztikái szerint mintegy 108 ezer vállalkozást érint.
A biztosítók nagyban készülnek a jegybank Etikus 2.0 szabályozására, amelynek három új eleme lesz. Erdős Mihály elmondta, hogy a szabályozás segíti a transzparens életbiztosítások elterjedését.