A teljes élelmiszer-inflációs kosár egyharmadát fedi le a kormány ma bejelentett intézkedése az árrések kapcsán – többek között erről beszélt egy háttérbeszélgetésen Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter szerint nem érhette meglepetésként a kiskereskedelmi szereplőket a kormány bejelentése az árkorlátozásokról.
A Világgazdaság tudósítása szerint a tárcavezető tisztázta: semmilyen árrés nem emelkedhet, ahol alacsonyabb az árrés 10 százaléknál, ott sem emelhetik az árrést a kiskereskedelmi láncok.
Nagy Márton arra is kitért, legkorábban az április inflációs adatokban láthatjuk a kormány intézkedéseinek hatását.
Arra számítanak, hogy ezek az intézkedések az élelmiszer-inflációt 2 százalékponttal lejjebb hozhatják.
Azért is volt szükség a kormányzati döntésre, mert márciusban további élelmiszer-inflációt tapasztaltak, ami 9-10 százalékra is emelkedhetett.
Ennek a beavatkozásnak a hatását ugyanakkor a legkorábban az áprilisi fogyasztói árakban fogjuk meglátni, tehát a májusi adatközlésből derülhet ki.
Elismerte, vannak olyan termékek, ahol nagyobb veszteséget könyvelnek el a cégek, viszont van, ahol kiugróan magas az árrés, például a párizsinál 20 százalék, a tehéntúrónál 70 százalék, a joghurtoknál 70-80 százalékos. A saját márkás termékeknél a felár általában tíz százalék alatt vannak.
Szabályozni fogják azt is, hogy a brand termékeket nem lehet leszedni a polcról, ezért a saját és a brand termékek aránya is meg lesz határozva, továbbá lesznek készletezési szabályok.
A tárcavezető elmondta: véleményük szerint kicsi a kockázata annak, hogy a helyettesítő termékek esetében emelkedne az árrés, főleg azért, mert a 30 alapvető élelmiszer lényegében lefedik a helyettesítő termékek körét.
Azokra a kiskereskedelmi szerelőkre vonatkozik a kormány döntése, akiknél az értékesítés nettó árbevétele 2023-ban meghaladta az 1 milliárd forintot. Elvileg 7-8 százalékra kellene csökkenniük az élelmiszer-inflációnak áprilisban, ha ez nem sikerült lejjebb tornázni, akkor jöhet az árstop.
A teljes cikk a Vg.hu-n olvasható.
