A tavalyi rekord éves forgalom és a szintén rekorddal induló január után februárban folytatódott a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér jelentős utasszám-emelkedése. Az ország turisztikai vonzereje, a magyarok utazási kedve és az egyre inkább az élményszerzésre irányuló vásárlóerő még az általában legkevésbé forgalmas időszaknak számító hónapban is komoly felhajtóerőnek bizonyult az utasforgalom tekintetében.
Idén februárban az utasszám elérte az 1 249 814 főt, ami a tavalyi, akkor minden idők legforgalmasabb februárjának számító 1 075 552 fős forgalmához képest 15,9 százalékos emelkedés, míg az első két hónap összesített eredménye 16,7 százalékkal haladja meg a 2024-es adatot.
Ezt a töretlen felfelé ívelést Magyarország páratlan adottságai mellett a Budapest Airport és a VINCI Airports kiterjedt légitársasági partnerhálózata, illetve a diverzifikációra épülő járatfejlesztési stratégiája támogatja, melynek célja a járathálózat sűrítése új célállomások bevonzásával és a meglévő úti célokra repülő légitársaságok számának bővítésével.
Mindez lehetővé teszi az utasoknak, hogy a kiválasztott útvonalon a számukra legmegfelelőbb szolgáltatást vehessék igénybe. Az év eleje óta a Budapest Airport hét új járat indítását jelentette be – köztük egy, szintén a VINCI Airports hálózatához tartozó Nantes repülőtérére közlekedő EasyJet járatot –, és folyamatosan dolgozik a további új összeköttetések elindításán.
Ebben az időszakban a legkedveltebb úti célok London, Isztambul, Róma, Párizs és Milánó voltak.
A régiós versenytársakét is túlszárnyalják a repülőtér cargoeredményei
Tavaly a Budapest Airport által regisztrált cargomennyiség megközelítette a 300 000 tonnát, amellyel a budapesti repülőtér megelőzte régiós versenytársát, a bécsi légikikötőt. A kiemelkedő évzárás után 2025-ben is felfelé ível a kezelt áru mennyisége; a második havi 29 063 tonna az előző év azonos időszakához képest 44,3 százalékos növekedést jelent, míg 2025 eddigi teljes árumennyisége 51 százalékkal több a tavalyinál, és mind a Bécsben, mind pedig a Münchenben kezelt áru mennyiségét megelőzi.
A robusztus növekedés motorját az jelenti, hogy a budapesti repülőtér az elmúlt években Kelet-Közép-Európa gyűjtő-elosztó központja lett, amely szerep a világszínvonalú cargo-infrastruktúra létrehozása mellett elsősorban az Ázsiából, kiemelten Kínából érkező árunak köszönhetően szilárdult meg. A légikikötőnek jelenleg Sanghajjal, Hongkonggal, Csengcsouval, Csengtuval, Hsziannal, Ecsouval, Hangcsouval, Sencsennel és Kantonnal van közvetlen cargokapcsolata.
