– A kiberbűnözés ma már nagyobb üzlet, mint a kábítószer-kereskedelem vagy az emberkereskedelem, mivel kis ráfordítással is bárki megvásárolhatja azokat a technológiákat, amik hasznosak ugyan, de rosszra is lehet fordítani őket – mondta a Világgazdaságnak Rónaszéki Péter, a Fortix Consulting ügyvezetője. Jelezte: a kiberbűnözők között vannak ugyan egyedi elkövetők, de többnyire szervezett csoportokról van szó.
Magyarországon az orosz, a lett és az ukrán hekkerek a legaktívabbak, de számos más országból is érkeznek támadások. Lefülelni őket nehéz, és a telefonos ügyfélszolgálatra építő rendszer aránylag könnyen újra létrehozható.
Rónaszéki Péter szerint egyre nehezebb kiszűrni a csalókat, de magánszemélyként, ügyfélként is tehetünk megelőző lépéseket. Az óvatosság fontos, a gyanús telefonhívás után semmiképpen
- ne adjuk meg adatot,
- ne utaljuk pénzt,
- hanem minden esetben keressük fel bankunk ügyfélszolgálatát, hogy valóban tőlük érkezett-e a megkeresés.
Jó példaként emelte ki az OTP mobilalkalmazását, amelyben visszakereshető, hogy mikor és melyik banki ügyintézővel zajlott egyeztetés. Nemcsak a szakértők szerint kulcsfontosságú az óvatosság, a Magyar Nemzeti Bank évek óta próbálja edukálni a lakosságot arra, hogy a kényelem egyúttal veszélyekkel járhat, mivel az óvatlan online ügyintézés a kiberbűnözés melegágya. Az MNB Pénzügyi Navigátora kiemelt helyet szentel a digitális biztonságnak is.
További részletek itt olvashatók:
