Stagnált, azaz 2025 márciusában az előző év azonos hónapjának szintjén maradt az ipari termelés volumene, míg munkanaphatástól megtisztítva 5,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A jelentős eltérést a nyers adathoz képest az okozza, hogy ebben a hónapban kettővel több munkanap volt, mint 2024 márciusában. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 0,1 százalékkal nagyobb volt a 2025. februárinál – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataiból.
Márciusban az ipari termelés összességében az elmúlt hónapokhoz hasonló képet mutatott, éves bázison a naptárhatással kiigazított adatok alapján 5,4 százalékkal csökkent a termelési volumen, miközben havi alapon csak minimális bővülés következett be. Az első negyedévben az ipari termelés negyedéves alapon 2,2 százalékkal mérséklődött, vagyis az ipari termelés és ahhoz kapcsolódóan a termékexport jelentős szerepet játszhatott az első negyedéves, vártnál gyengébb GDP-adatban – jelezte Molnár Dániel, az MGFÜ Gazdaságelemző Központ vezető elemzője.
A KSH közlése szerint a járműgyártás, a számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártása, valamint az élelmiszer-, ital- és dohánytermékgyártás ágazatok is bővülni tudtak, miközben a villamos berendezés gyártása ágazat zsugorodott.
A három kiemelt, növekvő ágazat közül az élelmiszeripar nem jelent meglepetést, az alág kevéssé függ a külső kereslettől, az értékesítés több mint fele belföldre irányul, így itt a belső kereslet erősödése megjelenhetett. A többi ágazat esetében az exportértékesítés a domináns, kilencvenszázalékos súllyal. A gyengébb teljesítményt így a külső kereslet alakulása befolyásolja, amely a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása alág esetében alacsony bázissal párosult márciusban. A járműipar esetében ilyen hatás nem látszik az adatokban, így annak bővülése meglepetést jelent, még a naptárhatással együtt is.
A külpiaci kereslet kapcsán továbbra is a német gazdaság helyzete a meghatározó. A konjunktúraindexek változatos képet mutatnak legfontosabb külpiacunkról, az amerikai viszonossági vámok elhalasztása némiképp javított a vállalatok hangulatán, de a jövővel kapcsolatos bizonytalanság továbbra is számottevő – jegyezte meg Molnár Dániel.
Márciusban ugyan a várakozásoknál érdemben gyorsabb ütemben, 3,6 százalékkal nőttek a gyáripari megrendelések, amely immár éves szinten is bővülést jelez, negyedéves alapon, a nagy értékű rendelések elmaradása nyomán, ugyanakkor csökkent az ipari rendelések volumene Németországban – tette hozzá.
Szerinte ugyanakkor óvatos bizakodásra ad okot az ipari termelés alakulása is Németországban: az előzetesen várt 0,9 százalékos növekedéssel szemben havi alapon háromszázalékos bővülést rögzített a Szövetségi Statisztikai Hivatal 2025 márciusában, éves alapon pedig csupán 0,2 százalékkal maradt el a termelés a februári szintjétől. Azonban az elmúlt időszak ingadozásait tekintve még korai kijelenteni, hogy megtörtént a fordulat legnagyobb külpiacunkon.
A külpiacok fordulata, amelyet az orosz–ukrán háború lezárása, illetve a vámháborúban a gyors megállapodás nyomán mérséklődő bizonytalanság is elő tudna segíteni, érdemi lendületet tudna adni a hazai ipari termelésnek is, akár már az első félév végére, miközben a növekedést az alacsony bázis is támogatná
– fogalmazott.
A második félévben ugyanakkor mindenképpen kedvezőbb számok érkezhetnek, a folyamatban lévő nagyberuházások (CATL, BMW, BYD) is fokozatosan termőre fordulnak majd, amely szintén hozzájárulhat az ipar fordulatához, azon keresztül az exporthoz és így a gazdasági növekedéshez.
