Többek között ezért veszélyes a háborúban álló ország gyorsított uniós csatlakozása

Nagy István: Ukrajna EU-csatlakozása veszélybe sodorná a gazdák megélhetését.

Illusztráció Fotó: Getty Images via AFP

Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása veszélybe sodorná a gazdák megélhetését, az EU élelmiszer-biztonságát és az agrártámogatási rendszert – mondta keddi sajtótájékoztatóján Budapesten Nagy István.

Az agrárminiszter hangsúlyozta, hogy a „termőföldtől az asztalig” irányelv Ukrajnában nem mérvadó, termelési körülményeik veszélyeztetik a fogyasztókat, hiszen az EU-ban már betiltott hatóanyagokat és génmódosított vetőmagot is használnak, az állatjóléti előírásokat pedig nem tartják be úgy, ahogy azt az uniós előírások megkövetelik. A magyar gazdák megtapasztalták már, milyen, amikor Ukrajna EU-tagként viselkedik, a szabadkereskedelmi egyezmény megmutatta az ezzel járó veszélyeket. A nyitás hatására piaci zavarok alakultak ki, a kétes minőségű ukrán gabona beáramlása „brutális” következményeket okozott a térségben. 

Eltérő az ottani birtokszerkezet is, hiszen az ukrán mezőgazdaságot a kivitelre dolgozó nagybirtokok uralják, így a csatlakozásuk esetén ezekhez, pontosabban az őket birtokló érdekeltségekhez kerülnének az uniós agrártámogatások – tette hozzá. Elmondta, 

az agráriumot érő fenyegetéseket komolyan kell venni, a kormány ezért is tiltotta be egyoldalúan az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát.

A piaci nyomás így csökkent ugyan, de a csatlakozásuk a korábbinál is rosszabb helyzethez vezethet, a fejlesztési források elapadhatnak, az egységes támogatások megszűnhetnek, az uniós piacot bedönthetik az ukrán termények.

Közölte: a súlyos következményekre tekintettel „elviszik a termelők üzenetét az ország minden pontjára”, hogy az emberek megismerhessék a gyorsított ukrán csatlakozás hatásait. A behozatali tilalom érvényben marad, Magyarország pedig ahhoz is ragaszkodik, hogy az EU-n kívülről érkező termékekre szintén az uniós szabályok legyenek érvényesek, mert a versenyfeltételek csak így lehetnek igazságosak. 

A kormány álláspontja az, hogy a magyar családok asztalára kizárólag egészséges élelmiszer kerülhet, a gazdáknak pedig megéri dolgozniuk, hiszen soha nem látott összegű forrásokhoz juthatnak. 

Más tagállamok termelőinek ilyen lehetőségei nincsenek, a kifizetések összege idén eléri a 790 milliárd forintot – mondta. Hangsúlyozta, hogy Magyarország elismeri Ukrajna mezőgazdasági törekvéseit, de az nem mehet a magyar agrárgazdaság kárára, az uniós élelmiszer-biztonságot fenyegető „zavaros brüsszeli víziókat” pedig vissza kell utasítani. A kormány mindent megtesz az agrártámogatások megőrzéséért, igazságos feltételeket akar a magyar gazdaságnak, és kiáll azért, hogy a fogyasztók alapvető joga megismerni a veszélyeket és véleményt mondani az őket érintő kérdésekről. 

Van mit veszíteni, van mit megvédeni, de nem vagyunk eszköztelenek, minden szavazat számít a véleménynyilvánító népszavazáson

– fogalmazott Nagy István.

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) mindent megtesz annak érdekében, hogy Ukrajna ebben a formában ne csatlakozhasson az EU-hoz – mondta Jakab István elnök. Ezt azzal indokolta, hogy a szomszédos államban teljesen eltérő viszonyok között gazdálkodnak, és nagyságrendi különbségek vannak az uniós mezőgazdasághoz képest. Az ukrajnai szántóterület csaknem a harmada annak, mint az összes uniós tagállamé együtt, egyedül megtermelik az EU gabonatermelésének csaknem a felét, és amíg a legnagyobb gazdaságaik több százezer hektárt művelnek, az uniós vetélytársaik legfeljebb néhány tízezret. Eközben nem kell az itteni szigorú termelési feltételeknek megfelelniük, tevékenységüket az EU nem ellenőrzi.

Jakab István szerint Magyarországra különösen veszélyes lenne, ha az így előállított ukrán mezőgazdasági termékek korlátlanul áramolnának be. Brüsszel közben „lopakodó jogalkotással” egyre inkább jogállamisági feltételekhez köti a támogatások kifizetését, és idővel „az ukrajnai háború árát is az EU polgáraival fizettetnék meg” – fogalmazott.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a belföldi agrártámogatások gerincének tekinti a területalapú támogatásokat, amelyekre a gazdák a szigorú termelési szabályok ellentételezéseként jogosultak, és amelyeket az ukrán csatlakozás veszélybe sodorhatna. Papp Zsolt szerint ennek tudatában a fő kérdés most az, hogyan lehet megőrizni az agrárium forrásait és azokat a piacokat, amelyeket ma még az EU gazdái látnak el biztonságos élelmiszerrel. Magyarország számára ez nemzetgazdasági jelentőségű kérdés, május 20-án Brüsszelben pedig nemzetközi gazdademonstráción is kiállnak a termelők a közös agrárpolitika fenntartásáért és a gazdáknak járó támogatások védelméért – közölte az érdekképviselet vezetője.

A miniszterelnöki kabinetiroda képviseletében nyilatkozó Nyitrai Zsolt a „brüsszeli vezetés újabb veszélyes ötletének” nevezte Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását, hiszen az EU ezzel „a háborút is felvenné” a közösségbe. A miniszterelnök főtanácsadója hozzátette, hogy a szomszédos ország az EU-tagság egyik feltételének se felel meg, Magyarországra pedig különösen veszélyes lenne a társulásuk, hiszen a következmények minden társadalmi csoportot hátrányosan érintenének. A nyugdíjasokat például azért, mert egy máig érvényes megállapodás alapján a volt szovjet utódállamokból áttelepülő állampolgárok nyugdíját Magyarországnak kell fizetnie. 

Veszélybe kerülhetne tehát a 13. havi nyugdíj, ráadásul a közbiztonság is romlana, hiszen az eddig is veszélyes ukrán maffia a háborúból újabb fegyverekhez jutott

– tette hozzá Nyitrai Zsolt.

Elmondta, ezért is fontos, hogy a június 22-i határidőig minél többen küldjék vissza a szavazólapjukat. A kormány a párbeszédre alapozza a munkáját, ezért minden lényeges esemény előtt megkérdezi a polgárokat, akik a következő hetekben országszerte csaknem kétszáz fórumon is részt vehetnek, hogy a legfontosabb kérdéseket megvitathassák. Ukrajna EU-csatlakozásáról nem lehet dönteni a magyarok nélkül, mindenki vegyen tehát részt a véleménynyilvánító szavazáson – hangsúlyozta.