A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) mindent megtesz annak érdekében, hogy Ukrajna ebben a formában ne csatlakozhasson az EU-hoz – mondta Jakab István elnök. Ezt azzal indokolta, hogy a szomszédos államban teljesen eltérő viszonyok között gazdálkodnak, és nagyságrendi különbségek vannak az uniós mezőgazdasághoz képest. Az ukrajnai szántóterület csaknem a harmada annak, mint az összes uniós tagállamé együtt, egyedül megtermelik az EU gabonatermelésének csaknem a felét, és amíg a legnagyobb gazdaságaik több százezer hektárt művelnek, az uniós vetélytársaik legfeljebb néhány tízezret. Eközben nem kell az itteni szigorú termelési feltételeknek megfelelniük, tevékenységüket az EU nem ellenőrzi.
Jakab István szerint Magyarországra különösen veszélyes lenne, ha az így előállított ukrán mezőgazdasági termékek korlátlanul áramolnának be. Brüsszel közben „lopakodó jogalkotással” egyre inkább jogállamisági feltételekhez köti a támogatások kifizetését, és idővel „az ukrajnai háború árát is az EU polgáraival fizettetnék meg” – fogalmazott.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a belföldi agrártámogatások gerincének tekinti a területalapú támogatásokat, amelyekre a gazdák a szigorú termelési szabályok ellentételezéseként jogosultak, és amelyeket az ukrán csatlakozás veszélybe sodorhatna. Papp Zsolt szerint ennek tudatában a fő kérdés most az, hogyan lehet megőrizni az agrárium forrásait és azokat a piacokat, amelyeket ma még az EU gazdái látnak el biztonságos élelmiszerrel. Magyarország számára ez nemzetgazdasági jelentőségű kérdés, május 20-án Brüsszelben pedig nemzetközi gazdademonstráción is kiállnak a termelők a közös agrárpolitika fenntartásáért és a gazdáknak járó támogatások védelméért – közölte az érdekképviselet vezetője.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!