Az Európai Bizottság december elején jóváhagyta a Lengyelország első atomerőművének megépítéséhez és későbbi üzemeltetéséhez nyújtott támogatási csomagot, és azt az uniós állami támogatási szabályokkal összeegyeztethetőnek nyilvánította. Különösen elgondolkodtató, hogy a bizottság kevesebb mint egy év alatt hagyta jóvá a lengyel projektet úgy, hogy a beruházási költség mintegy harminc százalékát, 14 milliárd eurót tőkejuttatásként adják az atomerőmű megépítése érdekében. Miközben az Európai Bizottság ebben az esetben sem vizsgálta részletesen a lengyel projekt európai közbeszerzési előírásoknak megfelelőséget, szemben azzal, hogy az Európai Bíróság az Európai Bizottság Paks II projekttel kapcsolatos hasonló döntését eljárásjogi okokra hivatkozva megsemmisítette. Egy dolog ugyanakkor tény: a lengyel lakosság támogatja azt, hogy az országban atomerőmű létesüljön – tette hozzá Hárfás Zsolt.
A szakértő szerint érdemes visszakanyarodni a cikk elején említett kiadvány egyik igencsak beszédes forgatókönyvére, mert a számok jól mutatják, miért is van szükség arra, hogy a nukleáris energiához ne ideológiai alapon közelítsenek, és része legyen az egyes országok energiamixének. A nulla kibocsátású forgatókönyv szerint ugyanis a globális atomerőművi kapacitás 2024-es 420 GW értéke 2050-ig meghaladhatja a globális célként kitűzött ezer GW-ot, és elérheti a mintegy 1080 GW értéket is. A villamosenergia-termést nézve ez az jelenti, hogy az atomerőművek 2024. évi 2835 TWh termelése 2050-ig mintegy 6850 TWh-ra növekedhet. Ezt a trendet igazolja az is, hogy jelenleg is 62 új atomerőművi egység épül, ebből 28 Kínában, illetve a következő évtizedekben már most további 400-450 új blokk építése van tervekben – sorolta a szakértő.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!