Stabil pályán a foglalkoztatás, továbbra is kedvező szinten a mutatók

Magas foglalkoztatotti létszám mellett továbbra is stabil képet mutatott 2026 februárjában a hazai munkaerőpiac. A foglalkoztatás szintje 4,616 millió fő, ami továbbra is erős jelenlétet jelez a gazdaságban. A munkanélküliségi ráta 4,8 százalék volt, így nemzetközi összevetésben is kedvező tartományban maradt.

Forrás: MTI / Vajda János

A háború elhúzódása és a kedvezőtlen külső gazdasági környezet ellenére a kormány mindent megtesz, hogy aki tud és akar, az dolgozhasson. Ennek eredményeként a hazai foglalkoztatottság továbbra is Európa élmezőnyéhez tartozik, miközben a munkanélküliség is bőven az uniós szint alatt van – idézte a friss foglallkoztatási adatok kapcsán Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárt a közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium. 

Fotó: MTI/Vajda János

Czomba Sándor: A kormány célja, hogy a foglalkoztatottak száma elérje az ötmilliót

Czomba Sándor úgy fogalmaz: kormány célja, hogy a foglalkoztatottak száma elérje az ötmilliót, emellett azon dolgozik, hogy a családok egyre több pénzből tudjanak gazdálkodni. Ezért emeli a béreket, csökkenti az adókat és folytatja a harcot az áremelésekkel szemben. 

2010 óta a minimálbért négy és félszeresére, az átlagbért négyszeresére, vagyis közel nyolcszázezer forintra emeltük, de továbbmegyünk, és azért küzdünk, hogy a minimálbér elérje az ezer eurót, az átlagbér pedig az egymillió forintot

– fogalmazott Czomba Sándor.

A munkahelyteremtéshez és a béremelésekhez a hazai vállalkozások támogatásával is érdemben hozzájárul a kormány, olyan programokkal, mint a Demján Sándor-program, a fix 3 százalékos kkv-hitel, az 1+1 program, a kilencvenmilliárd forintos vállalati adócsökkentési program, valamint a kkv kapacitásbővítő támogatás 3.0 program.

 

Így alakultak a februári foglalkoztatási adatok

A 2025. december és 2026. február közötti időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 évesek körében 4,623 millió fő volt, ami 66 ezerrel elmaradt az előző év azonos időszakában mért értéktől. A férfiak körében a foglalkoztatottak száma 34 ezer fővel, 2,453 millió főre, míg a nők esetében 32 ezerrel, 2,169 millió főre mérséklődött.

A hazai elsődleges munkaerőpiacon 4,439 millió fő dolgozott, ami 87 ezerrel elmaradt az előző év azonos időszakában mért szinttől. A közfoglalkoztatottak létszáma 72 ezer fő, a külföldön dolgozóké pedig 112 ezer fő volt. 

A 15–64 évesek körében a népesség és a foglalkoztatottak számának egyidejű csökkenése mellett a foglalkoztatási ráta érdemben nem változott, 0,3 százalékponttal 2, 74,7 százalékra mérséklődött. 

Ez az érték a férfiak esetében 78,4 százalékot, a nők körében pedig 70,8 százalékot mutatott. 

A 2025. december–2026. februári időszakban a 15–74 éves munkanélküliek átlagos száma 236 ezer fő volt, amely 22 ezer fővel meghaladta az egy évvel ezelőttit. A munkanélküliségi ráta 4,9 százalék volt, 0,5 százalékponttal több, mint az előző év azonos időszakában. A férfiak esetében a munkanélküliek száma 125 ezer, a nőknél 111 ezer főt tett ki. A ráta a férfiak esetében 4,8, a nők körében 4,9 százalékot ért el.

A munkakeresés átlagos időtartama 11,9 hónapot vett igénybe, a munkanélküliek 37,2 százaléka három hónapnál rövidebb ideje keresett állást, ami 5,7 százalékponttal elmaradt az előző év azonos időszaki értéktől. A 4–11 hónapja munkát keresők aránya 7,2 százalékponttal 28,2 százalékra nőtt, miközben a több mint egy éve munkát keresők aránya érdemben nem változott, 34,6 százalék volt.

A munkanélküliség növekedése összefüggésben van a hosszabb ideje – 4–11 hónapja – munkát keresők arányának növekedésével. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 2026. február végén az egy évvel korábbihoz képest 2,7 százalékkal, 226 ezer főre mérséklődött.

Ez történhet az év második felében

Regös Gábor a Gránit Alapkezelő vezető közgaszdásza szerint a pénteki adat és az elmúlt hónapok geopolitikai eseményei alapján nehéz várakozásokat megfogalmazni. Korábban a német gazdaságtól már lehetett némi növekedést várni és az új gyárak indulása is emelhette a munkaerőigényt, azonban az iráni események alapjaiban rajzolhatják át az idei évben Európában várt makrogazdasági pályát – véli. 

Bár nem tudjuk, hogy a magasabb olajár mennyire lesz tartós vagy hogy milyen irányba mozdul, de a bizonytalanság mindenképpen jelen lesz, ami azt is jelenti, hogy a háztartások óvatosabbak lesznek, ami kedvezőtlenül hat a külső keresletre és így szerinte a cégek is lehet, hogy inkább elhalasztják a toborzást. Ezt persze a választási időszak is fokozza, hiszen ez is jelent egy bizonytalanságot. Az új gyárak kapcsán kulcskérdés, hogy mennyire foglalkoztatnak majd magyar és mennyire külföldi munkaerőt – és hogy a gazdaságpolitika mennyire tudja és akarja rászorítani őket az előbbire.

Az elemzők szerint az idei második fél évtől számítanak arra, hogy a foglalkoztatottak száma fokozatosan emelkedésnek indulhat, amely az álláskeresők helyzetét is javíthatja. Molnár Dániel, az MGFÜ vezető elemzője úgy látja: 

hosszabb távon a gazdasági növekedés dinamizálódásával ismét előtérbe kerülhet a munkaerőpiaci feszesség a demográfiai folyamatok eredményeként. 

Emiatt habár jelenleg a munkaerőhiány csak egyes területeken, szakmákban van jelen, hosszabb távon ismét a meglévő munkaerő-tartalékok kiaknázása kerülhet a gazdaságpolitika fókuszába.