A 2025. december–2026. februári időszakban a 15–74 éves munkanélküliek átlagos száma 236 ezer fő volt, amely 22 ezer fővel meghaladta az egy évvel ezelőttit. A munkanélküliségi ráta 4,9 százalék volt, 0,5 százalékponttal több, mint az előző év azonos időszakában. A férfiak esetében a munkanélküliek száma 125 ezer, a nőknél 111 ezer főt tett ki. A ráta a férfiak esetében 4,8, a nők körében 4,9 százalékot ért el.
A munkakeresés átlagos időtartama 11,9 hónapot vett igénybe, a munkanélküliek 37,2 százaléka három hónapnál rövidebb ideje keresett állást, ami 5,7 százalékponttal elmaradt az előző év azonos időszaki értéktől. A 4–11 hónapja munkát keresők aránya 7,2 százalékponttal 28,2 százalékra nőtt, miközben a több mint egy éve munkát keresők aránya érdemben nem változott, 34,6 százalék volt.
A munkanélküliség növekedése összefüggésben van a hosszabb ideje – 4–11 hónapja – munkát keresők arányának növekedésével. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 2026. február végén az egy évvel korábbihoz képest 2,7 százalékkal, 226 ezer főre mérséklődött.
Ez történhet az év második felében
Regös Gábor a Gránit Alapkezelő vezető közgaszdásza szerint a pénteki adat és az elmúlt hónapok geopolitikai eseményei alapján nehéz várakozásokat megfogalmazni. Korábban a német gazdaságtól már lehetett némi növekedést várni és az új gyárak indulása is emelhette a munkaerőigényt, azonban az iráni események alapjaiban rajzolhatják át az idei évben Európában várt makrogazdasági pályát – véli.
Bár nem tudjuk, hogy a magasabb olajár mennyire lesz tartós vagy hogy milyen irányba mozdul, de a bizonytalanság mindenképpen jelen lesz, ami azt is jelenti, hogy a háztartások óvatosabbak lesznek, ami kedvezőtlenül hat a külső keresletre és így szerinte a cégek is lehet, hogy inkább elhalasztják a toborzást. Ezt persze a választási időszak is fokozza, hiszen ez is jelent egy bizonytalanságot. Az új gyárak kapcsán kulcskérdés, hogy mennyire foglalkoztatnak majd magyar és mennyire külföldi munkaerőt – és hogy a gazdaságpolitika mennyire tudja és akarja rászorítani őket az előbbire.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!