A közel-keleti háború határozza meg a hét piaci eseményeit

A hazai statisztikák helyett a héten érdemesebb lesz a közel-keleti eseményekre figyelni, amelyek az olajárakon keresztül közvetlen hatással lehetnek az inflációs várakozásokra. A nemzetközi monetáris politika is sorsdöntő napok előtt áll: bár a munkaerőpiaci adatok mutatnak némi gyengülést, az emelkedő energiaköltségek miatt a Fed a héten várhatóan nem módosít az alapkamaton, és hasonló kivárás jellemzi majd az Európai Központi Bank döntéshozóit is.

A hazai helyzetet az orosz kőolaj átmeneti kiesése is befolyásolja Forrás: MTI

A mostani hét a szokásosnál kevésbé lesz izgalmas hazai statisztikai adatközlések szempontjából, inkább a közel-keleti eseményekre lesz érdemes figyelni – mondta lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Az olajlétesítmények és tankerek támadása ugyanis további aggodalmakat kelthetnek, ami nővelheti az olaj árát. A Magyar Nemzet heti munkaerőpiaci és globális makrogazdasági előrejelzése.

Noha számos nemzetközi statisztika megjelenik, a piac leginkább a közel-keleti helyzetre figyel  Fotó: Sasan/AFP)

Az Eurostat a hét közepén közli a munkaerőpiaci adatokat

A hazai piacmozgató események sorából, azon belül is a Magyar Nemzeti Bank közléseiből a hétfőn megjelenő januári fizetési mérlegadatokat emelte ki az elemző. Decemberben a folyó fizetési mérleg 181,2 millió eurós hiánnyal zárt az előző havi 360,6 millió eurós hiány után. A szolgáltatások 950,3 millió eurós egyenlege nem tudta kompenzálni az áruk 499,1 millió eurós és az elsődleges jövedelmek 474,1 millió eurós, valamint a másodlagos jövedelmek 158,3 millió eurós hiányát.

Kifejezetten sok adatot közöl viszont az Eurostat – hívta fel a figyelmet Regős Gábor. Szerdán a februári infláció második becslése és az üres álláshelyek negyedik negyedéves adatai látnak napvilágot.  Az első becslés alapján az eurózóna inflációja a januári 1,7 százalékról 1,9 százalékra gyorsult, a maginfláció 2,2 százalékról 2,4 százalékra nőtt. Az eurózóna inflációja tehát a 2 százalékos cél környékén van – persze ebben várható változás, ha az olaj- és gázárak emelkedése tartós marad. A harmadik negyedévben az eurózónában az üres álláshelyek aránya két százalék volt az előző negyedéves 2,1 és az egy évvel korábbi 2,3 százalék után, azaz a munkaerőpiac feszessége érezhetően csökkent. Az adatot szolgáltató tagállamok közül a legnagyobb az üres álláshelyek aránya Hollandiában (4,1 százalék), Belgiumban (3,8 százalék) és Máltán (3,4 százalék) volt, azaz ezen országokban volt legfeszesebb a munkaerőpiac. A legkisebb az üres álláshelyek aránya Romániában (0,6 százalék), Bulgáriában és Lengyelországban (egyaránt 0,8 százalék) volt.

Csütörtökön az építőipar januári adatait és a negyedik negyedéves munkaerőköltség adatokat ismerhetjük meg. Decemberben az építőipar teljesítménye az eurózónában 0,9 százalékkal nőtt a novemberihez képest és ugyanennyivel csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az Európai Unió tagországai között igen vegyes kép rajzolódik ki az ágazat teljesítményét tekintve. Az egy évvel korábbihoz képest a legnagyobb növekedés Szlovákiában (11,6 százalék), Szlovéniában (10,2 százalék) és Finnországban (6,6 százalék) történt, míg a legnagyobb visszaesést Ausztria (12,3 százalék), Belgium (4,3 százalék) és Spanyolország (3,9 százalék) szenvedte el. A harmadik negyedévben a munkaerőköltség az eurózónában 3,3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – sorolta Regős Gábor. Az órabéreket tekintve a legnagyobb növekedés 

• Bulgáriában (12,4 százalék), 
• Litvániában (9,7 százalék), 
• Horvátországban (9,1 százalék) és 
• Magyarországon (8,8 százalék) 

történt, míg a legkisebb emelkedés Franciaországot (1,3 százalék), Szlovéniát (1,6 százalék), Spanyolországot (2,0 százalék) és Ausztriát (2,1 százalék) jellemezte, Máltán pedig 1,4 százalékkal csökkent átlagosan a munkaerőköltség.

Pénteken a januári termék-külkereskedelmi adatokat ismerhetjük meg. Decemberben az eurózóna külkereskedelmi többlete az előző év azonos időszakában mért 13,9 milliárd eurós értékéről 12,6 milliárd euróra csökkent. Ez az export euróban számított értékének 3,4 és az import 4,2 százalékos bővüléséből ered.

A tengerentúlon az áremelkedések a jegybanki cél felett alakulnak

Az Egyesült Államokban szerdán a februári ipari termelői ár adatokat hozzák nyilvánosságra – emelte ki Regős Gábor. Januárban a tengerentúlon az ipari árak 2,9 százalékkal nőttek az előző havi három százalék után. Csak a maginflációs termékkosarat tekintve a drágulás mértéke 3,4 százalék volt, ami minimálisan marad csak el az egy hónappal korábbitól. Az árak emelkedése tehát nem kiemelkedő, de a jegybanki cél felett van.

Kedden és szerdán tartja idei második ülését a Fed Nyíltpiaci Bizottsága. Az ülésen várhatóan most sem változtatnak a 3,5-3,75 százalékos sávban lévő alapkamaton, tekintettel az olajárak emelkedése miatti inflációs kockázatra, bár a legutóbbi munkaerőpiaci adatok gyengék voltak és ezt a Fednek szintén figyelembe kell vennie. Szerdán és csütörtökön tartja kamatdöntő ülését az Európai Központi Bank is. Itt sem számít változásra Regős Gábor, maradhat a kétszázalékos betéti kamat. Míg azonban korábban a piac inkább egy esetleges kamatcsökkentést várt az idei évre, de azt sem túl nagy valószínűséggel, most már elkezdett az év közepére szigorítás árazni – de erről még korai lenne beszélni, ez most még nagyon valószínűtlen. Csütörtökön a cseh jegybank is tart kamatdöntő ülést. A cseh alapkamat 2025 májusa óta 3,5 százalék. Az 1,4 százalékos februári infláció alapján nem zárható ki egy lazítás, de a mostani olajárhelyzetben ennek valószínűsége jelentősen lecsökkent.