Hazánk is többször megkongatta a vészharangot
A legtöbb bejelentés az Európai Unió belső piacának keleti határán fekvő tagállamokból származik, vagyis
- Lengyelországból,
- Magyarországról
- és Szlovákiából.
Ezek az országok korábban többször is hangot adtak az Ukrajnából érkező, ellenőrizetlen mezőgazdasági termékek és termények miatti aggodalmuknak. Az ukrán agrárimport jelentős része ezeken az országokon keresztül jut be az EU-ba. Azonban többek között Svédország és Hollandia hatóságai is regisztráltak már ilyen eseteket.
„Ezek a termékek a fogyasztók számára gyakorlatilag láthatatlanok. Sem arról nem lehet megtudni, honnan származnak a tojások, sem arról, milyen körülmények között állították elő őket” – figyelmeztetett a Berliner Zeitungnak nyilatkozva Nora Irrgang, a Vier Pfoten állatvédő szervezet haszonállat-szakértője.
Miközben az uniós gazdaságoknak 2012 óta állatjólléti szempontból kedvezőbb rendszerekre kellett átállítaniuk tartási körülményeiket – Németországban 2023 óta még a kis csoportos tartás is tilos –, addig Ukrajnában az ehhez hasonló ketreces rendszerek továbbra is engedélyezettek. Az exportügyletekből származó hozzáadott érték gyakran Ukrajnán kívüli holdingokon keresztül realizálódik, miközben helyben elsősorban maga a termelés marad. „A német fogyasztó évekkel ezelőtt egyértelműen elutasította a ketreces tojást. Mégis éppen ezek a tojások kerülnek kerülő úton a piacra – jelölés és átláthatóság nélkül” – tette hozzá Irrgang.
A Német Szövetségi Fogyasztóvédelmi és Élelmiszer-biztonsági Hivatal a Berliner Zeitung kérdésére megerősítette, hogy 2023 óta enyhe növekedés figyelhető meg az Ukrajnából származó tojásokkal kapcsolatos RASFF-bejelentések számában. A hatóság hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a figyelmeztetések száma önmagában még nem enged automatikusan következtetni egy termék biztonságosságára.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!