Feszült várakozás: a következő napokban dől el a hazai gyümölcstermés sorsa

A tavaszi fagyok minden évben komoly kockázatot jelentenek a magyar gyümölcstermesztőknek, az idén tapasztalt károk azonban egy új, összetettebb problémára hívják fel a figyelmet. A szokatlanul nagy terméskiesést az almásokban sok helyen nem a kirívóan alacsony hőmérséklet, hanem a tartós csapadékhiánnyal párosuló, úgynevezett száraz fagy okozta. A jelenség rávilágít arra, hogy a klímaváltozás korában a hagyományos fagyvédelmi módszerek önmagukban már nem mindig nyújtanak kellő biztonságot a fagykár ellen.

Fotó: Faludi Imre

Taskó József hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzet mindenképpen bizakodásra ad okot, különösen a tavalyi, pusztító tavaszi fagyok tükrében.

Ezek jó hírek. Az, ami a tavalyi évben volt, szerencsére eddig elkerül bennünket.

Hogy mekkora a tétje a mostani, viszonylag nyugodtabb időszaknak, azt a tavalyi év drámai veszteségei mutatják be igazán. A 2025-ös tavaszi szezonban az egymást követő, szokatlanul erős áprilisi fagyhullámok letarolták a magyar gyümölcsösöket. A legérzékenyebb kultúrák, mint a kajszi és az őszibarack esetében egyes régiókban a termés nyolcvan–száz százaléka is odaveszett egyetlen éjszaka alatt. A pusztítás nem kímélte az almásokat és a cseresznyéseket sem, ami a nyári hónapokban drasztikus áremelkedéshez és hiányhoz vezetett a hazai piacokon.

 A gazdák túlélését csak az állami kárenyhítési alapból és az uniós krízisforrásokból folyósított, több milliárd forintos gyorssegélyek tudták biztosítani. 

Úgy tűnik tehát, hogy a magyar gyümölcstermesztők az idei szezonban egyelőre sikerrel vették az időjárás jelentette első és talán legnehezebb akadályokat. Bár a májusi fagyosszentekig még résen kell lenni, a jelenlegi állapotok alapján jó esély van arra, hogy idén bőségesebb és jobb minőségű hazai gyümölcstermés kerüljön a családok asztalára.