Feszült várakozás: a következő napokban dől el a hazai gyümölcstermés sorsa

A tavaszi fagyok minden évben komoly kockázatot jelentenek a magyar gyümölcstermesztőknek, az idén tapasztalt károk azonban egy új, összetettebb problémára hívják fel a figyelmet. A szokatlanul nagy terméskiesést az almásokban sok helyen nem a kirívóan alacsony hőmérséklet, hanem a tartós csapadékhiánnyal párosuló, úgynevezett száraz fagy okozta. A jelenség rávilágít arra, hogy a klímaváltozás korában a hagyományos fagyvédelmi módszerek önmagukban már nem mindig nyújtanak kellő biztonságot a fagykár ellen.

2026. 04. 14. 14:57
fagykár gyümölcsfa mezőgazdaság
Fotó: Faludi Imre
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A hazai gyümölcságazat jövedelmezőségét évről évre a tavaszi időjárás szeszélyei határozzák meg a leginkább. Míg a korábbi évtizedekben a fagyvédelmi stratégiák elsősorban a hőmérséklet fagypont alá süllyedésére fókuszáltak, az utóbbi években egy új tényező, a csapadékhiány is döntő szerepet játszhat a fagykár kialakulásában.

A napokban virágzó almafákat érő fagykár könnyen a termés jelentős csökkenéséhez vezethet. / Fotó: KVMArt / Shutterstock
A napokban virágzó almafákat érő fagykár könnyen a termés jelentős csökkenéséhez vezethet. Fotó: KVMArt/Shutterstock

 

A klímaváltozás komolyabb fagykárhoz vezethet

A levegő és a talaj rendkívül alacsony nedvességtartalma, az úgynevezett száraz fagy jelenthet különös veszélyt. Ilyenkor nem képződik dér a növény felületén, ami normál esetben – a halmazállapot-változás során felszabaduló hő révén – egyfajta mikroszkopikus hőszigetelő réteget képezne:

  • dér hiányában a hideg akadálytalanul éri a virágszerveket, 
  • a száraz levegő pedig fokozza a növény párologtatását, így a virágok gyakorlatilag nemcsak megfagynak, hanem ki is száradnak.

 

Hosszabb behatási idő, nagyobb kockázat

A száraz levegőnek van egy másik, kedvezőtlen termodinamikai tulajdonsága is: gyorsabban hűl le. A mérések szerint alacsony páratartalom mellett a kritikus hőmérsékleti értékek már a kora esti órákban beállhatnak, így a növények nem a megszokott három-négy, hanem akár hét-nyolc órán keresztül is fagyhatás alatt állnak. A leghatékonyabb védekezést a korona feletti, fagyvédelmi célú esőztető öntözés jelenti, amely mesterséges jégpáncélt képez a rügyeken. Ez azonban jelentős beruházást és megfelelő vízbázist igényel.

 

Jó hírek a termőföldekről

A fenyegető forgatókönyvek és a lokális, kisebb káresemények ellenére az országos helyzetkép kifejezetten pozitív. A Magyar Nemzet megkeresésére Taskó József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei elnöke is megnyugtató hírekkel szolgált a régióból.

Bár a vármegyében kiemelt jelentőségű gyümölcskultúrák, mint a meggy, a cseresznye vagy éppen a Gönc környéki diósok esetében voltak termelői aggodalmak, a legrosszabb forgatókönyv egyelőre nem valósult meg.

Voltak már jelzések gazdák részéről, de még konkrét fagykárbejelentés nem érkezett, úgyhogy még nem egyértelmű, hogy mekkora területet érintett

– mondta el az elnök.

Taskó József hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzet mindenképpen bizakodásra ad okot, különösen a tavalyi, pusztító tavaszi fagyok tükrében.

Ezek jó hírek. Az, ami a tavalyi évben volt, szerencsére eddig elkerül bennünket.

Hogy mekkora a tétje a mostani, viszonylag nyugodtabb időszaknak, azt a tavalyi év drámai veszteségei mutatják be igazán. A 2025-ös tavaszi szezonban az egymást követő, szokatlanul erős áprilisi fagyhullámok letarolták a magyar gyümölcsösöket. A legérzékenyebb kultúrák, mint a kajszi és az őszibarack esetében egyes régiókban a termés nyolcvan–száz százaléka is odaveszett egyetlen éjszaka alatt. A pusztítás nem kímélte az almásokat és a cseresznyéseket sem, ami a nyári hónapokban drasztikus áremelkedéshez és hiányhoz vezetett a hazai piacokon.

 A gazdák túlélését csak az állami kárenyhítési alapból és az uniós krízisforrásokból folyósított, több milliárd forintos gyorssegélyek tudták biztosítani. 

Úgy tűnik tehát, hogy a magyar gyümölcstermesztők az idei szezonban egyelőre sikerrel vették az időjárás jelentette első és talán legnehezebb akadályokat. Bár a májusi fagyosszentekig még résen kell lenni, a jelenlegi állapotok alapján jó esély van arra, hogy idén bőségesebb és jobb minőségű hazai gyümölcstermés kerüljön a családok asztalára.

 

 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.