Hatalmas összeget emészt majd fel közel-keleti energialétesítmények újjáépítése

Az iráni háború február 28-i kitörése óta óriási károk keletkeztek a Perzsa-öböl országainak energetikai infrastruktúráiban, az azok elleni rakéta- és dróntámadásokat Irán fegyverként használta, válaszul az Egyesült Államok és Izrael ellene indított csapásaira. Számos létesítményben keletkeztek a termelést befolyásoló károk. Hatalmasak lesznek a helyreállítási költségek.

Az iráni háború 18 500 milliárd forintos helyreállítási költséggel járhat Forrás: AFP

Az iráni háború 58 milliárd dolláros (18 500 milliárd forintos) helyreállítási számlát és tárgyieszköz-hiányt hagy maga után. A helyzet már messze nem csupán a Perzsa-öböl térségének sérült energiaiapari létesítményeiről szól. Sokkal inkább a globális energiaellátási lánc stressztesztjévé vált. Az újjáépítéshez szükséges berendezések és kivitelezők már most is le vannak kötve a 2023 óta jóváhagyott LNG- és offshore projektek hulláma miatt. A javítási munkák nem új kapacitást teremtenek, hanem a meglévőt irányítják át, ennek hatásai pedig projektcsúszásokban és inflációban jelentkezhetnek, jóval a Közel-Keleten túl is – derül ki a világ egyik vezető energiapiaci elemzővállalata, a Rystad Energy frissen megjelent analíziséből, melyet az Origo ismertetett.

Hatalmas a pusztítás az energetikai ágazatban

Az iráni háború február 28-i kitörése óta óriási károk keletkeztek a Perzsa-öböl országainak energetikai infrastruktúráiban, az azok elleni rakéta- és dróntámadásokat Irán fegyverként használta, válaszul az Egyesült Államok és Izrael ellene indított csapásaira. Számos létesítményben keletkeztek a termelést befolyásoló károk. 

Katarban a világ legnagyobb LNG-előállító létesítményét kellett leállítani a károk következtében. Mindezek a fejlemények jelentősen hozzájárultak az energiapiaci felforduláshoz, a kőolaj- és földgázárak emelkedéséhez.

A Rystad Energy szerint értékelésük legfontosabb megállapítása az 58 milliárd dolláros számla, de az energiaberuházások globális időzítésére gyakorolt hatások legalább ilyen jelentősek lehetnek a globális energiaipar és a mostani sokkhatás feloldása szempontjából.

A vállalat arra a következtetésre jutott, hogy több energetikai beruházást elhalaszthatnak a vállalatok, mert előbb a javításokra koncentrálnak.

Karan Satwani, a Rystad Energy ellátási lánc kutatásért felelős vezető elemzője szerint a károk mértéke jelentősen nőtt az első becslések óta. Három héttel azután, hogy a vállalat 25 milliárd dollárra tette az Öböl menti energiainfrastruktúra helyreállításának költségeit, a károk köre számottevően bővült. A katonai csapások folytatódása növelte az érintett energetikai eszközök számát, egészen az április 8-i amerikai–iráni tűzszünetig.

Mennyi lehet a helyreállítási idő?

A károk szélesebb köre alapjaiban változtatja meg a helyreállítás menetét. A fő korlát már nem a tőke rendelkezésre állása, hanem a berendezésekhez, kivitelezőkhöz és logisztikához való hozzáférés. A helyreállítási idősávok egyre inkább eltérnek az egyes létesítmények és országok között, tükrözve a hazai kivitelezési kapacitások és az ellátási láncokhoz való hozzáférés különbségeit.

Ezzel párhuzamosan a javítási munkák várhatóan háttérbe szorítják az új energetikai projektek megvalósítását, mivel az üzemeltetők a meglévő termelés helyreállítását részesítik előnyben az új fejlesztésekkel szemben.

A Rystad Energy becslése szerint az érintett létesítmények javítási és helyreállítási költsége összesen 34 és 58 milliárd dollár között alakul. Az alsó érték azt feltételezi, hogy a még nem teljesen felmért károk korlátozottak, így moduláris javításokkal és meglévő tartalék alkatrészekkel kijavíthatók. A felső érték ezzel szemben olyan forgatókönyveket tükröz, amelyekben jelentős szerkezeti károk keletkeztek, teljes rendszercserére van szükség, hosszú szállítási idejű eszközökkel, valamint a háborús kockázatok miatti többletköltségekkel – beleértve a kivitelezők költségeit, a háborús biztosítást és a logisztikai korlátokat.