Meglepően nagymértékű keresetnövekedésről tanúskodnak a KSH februári adatai

A kerestek erőteljesebben emelkedtek a közszférában. Bár első ránézésre úgy tűnik, lassulásról van szó, érezhető a keresetek jelentős növekedése februárban.

Jövedelem-adó emelés vonná el a tervezett áfacsökkentés előnyeit, csupán a legalacsonyabb keresetűek éreznének meg valamit Fotó: Havran Zoltán

Februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 725 500, a nettó átlagkereset 509 200 forint volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Elsőre meglepőnek tűnhet a keresetek alakulása. Fotó: Shutterstock

A bruttó átlagkereset 9,7, a nettó átlagkereset 12, a reálkereset pedig – a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 1,4 százalékos növekedése mellett – 10,5 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. A nettó átlagkereset emelkedése többek között

•  a családi kedvezmény, 
• illetve az anyákat érintő kedvezmények bővülésének köszönhetően haladta meg a bruttó átlagkereset növekedését – jegyezte meg a KSH. 

A bruttó kereset mediánértéke 591 900, a nettó kereset mediánértéke 417 100 forintot ért el, 11,8, illetve 13,5 százalékkal magasabb értéket mutatott az előző év azonos időszakánál. A KSH kiemelte: a nettó átlagkereset növekedését jelentősen befolyásolta a 2025. július 1-jétől és a 2026. január 1-jétől bevezetett magasabb összegű családi adókedvezmény, illetve a 2025. október 1-jétől bevezetett, a három gyermeket nevelő anyákra, valamint a 2026. január 1-jétől bevezetett, két gyermeket nevelő, negyven év alatti anyákra vonatkozó szja-mentesség és a harminc év alatti anyák adókedvezményének bővülése.

– Meglepően nagymértékű keresetnövekedésről tanúskodnak a KSH februári adatai. Bár első ránézésre lassulásról van szó, hiszen míg januárban 26,3 százalékkal nőtt az átlagkereset, addig februárban már „csak” 9,7 százalékkal, közgazdaságilag a lassulás inkább gyorsulás, hiszen a januári 26,3 százalékot egy kiugró tétel, a fegyverpénz okozta, enélkül 8,3 százalék volt az átlagkereset növekedése. Ennek megfelelő keresetemelkedésre számítottam februárra is – kommentálta az adatokat Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Kiemelte, a kerestek erőteljesebben emelkedtek a közszférában, itt 13,4 százalék volt a változás mértéke, azaz nem állítható, hogy a kedvező adatban nincs szerepe a választások előtti extra juttatásoknak, emeléseknek. A vállalkozásoknál ugyanakkor szintén gyorsul a keresetek növekedése, itt az átlagos emelkedés az előző havi 7,8 százalékról 8,6 százalékra gyorsult. Az tehát nem állítható, hogy az erőteljes bérkiáramlásban csak az állami költekezésnek van szerepe, még ha ez felfelé is húzza.

Mindenesetre igencsak meglepő ennyire erős növekedési adatot látni egy olyan környezetben, amikor a gazdasági növekedés gyenge, az infláció alacsony és a munkaerőpiac sem túl feszes – bár az alkalmazottak száma ismét növekedett. A vállalatok jobban emelték a béreket átlagosan, mint azt a garantált bérminimum emelése (hét százalék) indokolta volna – sok cég tehát a minimálbér emelését tekinti irányadónak, illetve vélhetően továbbra is igaz lehet, hogy a jól képzett munkaerőt meg kell fizetni.