Nem tudnak betelni a magyarok a személyi kölcsönökkel

Jelentősen megemelkedett az elmúlt években a magyar háztartások által felvett személyi hitelek átlagos összege - derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. Ezzel párhuzamosan a hazai átlagfizetések is jó ütemben növekedtek, de vajon ezzel együtt mekkora terhet rónak a háztartásokra a megemelkedett hitelösszegek?

illusztráció Fotó: nito Forrás: Shutterstock

De hogy illeszkedik mindez az átlagkeresethez? 

2017-ben 197 516 forint volt a nettó átlagkereset Magyarországon, míg a fenti módszerrel számolt átlagos személyihitel-törlesztőrészlet 29 230 forint volt. Ezek alapján az átlagos törlesztőrészlet az átlagjövedelem 14,8 százalékát tette ki akkoriban. Ami a mediánkereseteket illeti: a KSH oldalán bruttó adatok szerepelnek, és azokat is csak 2019-től tették közzé. Azt feltüntette a KSH, hogy a 2019-es adat a 2018-as 113,1 százaléka, ami alapján a 2018-as érték kiszámítható. A 2017-es évre az átlagkereset 2017-2018-as százalékos változását feltételezték a Bank360 szakértői a mediánkereset esetében is.

A Bank360 becslése alapján 2017-ben 147 258 forint volt a nettó mediánkereset, amelynek az akkor átlagosnak vett 29 230 forintos törlesztőrészlet a 19,8 százalékát tette ki. Ezek az arányok a következő években emelkedtek – a 2018-as és a 2019-es években az átlagos törlesztőrészletek a nettó átlagkeresetek 16,5 százalékát tették ki, míg a mediánkeresetek esetében ezek az arányok 22,1 és 21,9 százalék voltak.

… és akkor jött a Covid

2020 márciusában, a Covid-járvány kitörése után kormányrendelet rögzítette, hogy a 2020. március 18-a után kötött fogyasztási hitelek teljes hiteldíjmutatója (THM) nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékét. Ez az arányokon is éreztette a hatását, ugyanis a 2020-as átlagos törlesztőrészlet az akkori nettó átlagkeresetnek csupán a 13,4 százalékát, a nettó mediánkeresetnek pedig csupán a 17,3 százalékát tette ki.

Ez a hatás azonban csak átmenetinek bizonyult, hiszen maga a rendelet is csak 2020. december végéig írta elő a fenti korlátozást. Ennek is köszönhető, hogy 2021-ben a havi nettó átlagkeresetnek már a 16,4 százalékát tette ki az akkori átlagos havi törlesztőrészlet, míg a mediánkereset esetében ez az arány ismét 20 százalék fölé kúszott (21,1 százalék).

Azóta ez az arány leginkább stagnál, illetve némileg csökkent, ami azzal magyarázható, hogy bár 2022–2023-ban emelkedtek a hitelkamatok, ezzel párhuzamosan stagnált a felvett hitelek átlagösszege, miközben a fizetések ezekben az években is emelkedtek valamelyest. A személyi hitelek átlagos évesített kamatlába 2023-ban volt a legmagasabb (18,82 százalék), ám az akkori átlagos törlesztőrészlet (55 145 forint) akkor is csupán a 14 százalékát tette ki az akkori nettó átlagkeresetnek, míg a mediánkereset esetében ez az arány 17,9 százalék volt.

Bár ezek az arányok a következő években még a csökkenő kamatkörnyezet ellenére is némileg emelkedtek (2024: 15,1 százalék az átlagjövedelem és 18,9 százalék a medián esetén; 2025: 15,4 százalék az átlagjövedelem és 19,3 százalék a medián esetén), összességében mégis azt mondhatjuk, hogy az átlagos hitelösszeg jelentős emelkedése ellenére a havi törlesztőrészlet érdemben nem jelent nagyobb terhet, mint szűk egy évtizeddel ezelőtt – vonja le a következtetést az elemzés.