Nem valószínű, hogy idén alakulna át az adórendszer

Rövid távon inkább a költségvetési kiadásokból kellhet lefaragni. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint nem lesz egyszerű dolga az új kormánynak az ígéretek teljesítésével, de az adórendszer módosítását nem is egyetlen esztendő alatt kell végrehajtani. Egy biztos, az áfa csökkentése túl azon, hogy sokba kerül, nem biztos, hogy ténylegesen el is jut a fogyasztókhoz.

A Tisza Párt választási győzelme után adott a lehetőség a kampányígéretek megvalósítására, ám a legfontosabb vállalások teljesítése korántsem lesz olyan egyszerű, mint amennyire elsőnek tűnhet némely pontja.

Az adórendszer sokat támadott eleme a 27 százalékos áfa: lehet ugyan csökkenteni egyes termékkörökben, ám ez nem biztos, hogy ténylegesen eljut a fogyasztókig. Fotó: Kurucz Árpád

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza lapunk megkeresésére mindenekelőtt azt mondta, a rövid és a hosszú távot érdemes már az elején különválasztani. Az idei költségvetést kell átnézni: az első három havi hiány a teljes éves deficit több mint nyolcvan százalékát érte el, azaz 2026-ban az elemző nem lát lehetőséget adók csökkentésére, inkább a kiadási oldal lefaragása válik szükségessé – ott akadhatnak olyan sorok, amin lehet spórolni, egyúttal kérdés, hogy ez mire lesz elég.

A Tisza vállalt, az adózással kapcsolatos ígéreteivel kapcsolatban azt is elmondta, nem biztos, hogy ezek mindegyikét a jövő évtől akarják vagy tudják bevezetni. Nem is egy évre kell tervezni, nem is mindent azonnal kell végrehajtani. Az adók csökkentéséhez pedig fedezet kell, hiszen a hiányt inkább csökkenteni kell, mint növelni – ez egyébként a szintén felmerült euróbevezetés feltétele is. Ha adót akarunk csökkenteni, akkor szóba jöhet a kiadási oldal már említett lefaragása is – itt természetesen szóba jöhetnek a már említett, vágható tételek –, más sorokon azonban inkább növelni kell, ilyen például az egészségügy. Ami forrást jelenthet, az a kamatkiadások mérséklődése – a választási eredmény hírére hozamcsökkenést láttunk, ami viszont idő, amíg a kamatkiadásokban is megjelenik, hiszen az államkötvények átárazódása időigényes – mutatott rá Regős Gábor.

Kérdésünkre (mivel a kata adózási forma visszavezetése is szerepel a vállalások között), a vezető közgazdász azt mondta, a kata adózási formával nem csak költségvetési oldalról voltak problémák, ugyanis sok olyan adózó is választotta, aki a gyakorlatban alkalmazott volt, csak ezt vállalkozóként végezte papíron, így kevesebb adót kellett fizetnie. A kata eredeti célja viszont pont, hogy az egyéni vállalkozók terheinek csökkentése és tevékenységük fehérítése volt. A kérdés, hogy mi az a megoldás, ami kiszűri azokat, akik valójában nem vállalkozók, viszont szélesebb vállalkozói körnek teszi lehetővé a hozzáférést.

Az áfa csökkentése annak magas szintje miatt lehet indokolt, mivel itt nem csupán az áfakulcsot kell nézni, hanem a 4,5 százalékos kereskedelmi különadót is. Emiatt sokszor előfordul, hogy megéri inkább külföldön vásárolni, ami szintén bevételkiesést okoz a költségvetésnek. Az áfa csökkentésével viszont az a probléma – figyelmeztetett Regős Gábor –, hogy sokba kerül és nem biztos, hogy el is jut a fogyasztókhoz. Ennyire radikális változásról egyelőre nincs is szó, inkább a kedvezményes áfakörbe tartozó termékek körét bővítenék. Itt többek között az egészséges élelmiszerek hangzottak el eddig – meglátjuk, hogy ez pontosan mit, milyen széles termékkört takar majd.

A személyi jövedelemadó kapcsán a minimálbért keresők jövedelemadójának 15 százalékról kilenc százalékra való csökkentését ígérik – ez a 4,5 millió munkavállalóból mindössze kétszáz-háromszázezerre vonatkozna –, az ennél többet keresőknél pedig fokozatosan csökkenne az adójóváírás a mediánbérig, ahol havi ötezer forint lenne. Az intézkedés tehát a a mediánbér alatt keresőket érintené, azaz az alkalmazottak felét. Erre az alkalmazotti statisztikában találunk adatot – januárban 3,850 millió fő volt az összes alkalmazott. Ennek a felét átlagosan havi tízezer forinttal beszorozva 230 milliárd forint adódik – ez egy meglehetősen elnagyolt számítás, a pontosabb becsléshez részletesebb adatok kellenének, illetve az intézkedés pontos ismerete.

Egyelőre a többkulcsos szja bevezetéséről nincs szó – és ez remélhetőleg így is marad, hiszen a jól képzett munkaerőért verseny van, a túladóztatás pedig komoly versenyhátrány lenne. A 25 éven aluliak szja-mentessége szintén nagyjából 230 milliárd forint kiesést jelent a költségvetésnek – ennek sorsáról egyelőre nincs információ, de a fiatalok körében magas a választást megnyerő párt támogatottsága, így meglepő lenne ezen intézkedés kivezetése – érvelt Regős Gábor.