Az áfa csökkentése annak magas szintje miatt lehet indokolt, mivel itt nem csupán az áfakulcsot kell nézni, hanem a 4,5 százalékos kereskedelmi különadót is. Emiatt sokszor előfordul, hogy megéri inkább külföldön vásárolni, ami szintén bevételkiesést okoz a költségvetésnek. Az áfa csökkentésével viszont az a probléma – figyelmeztetett Regős Gábor –, hogy sokba kerül és nem biztos, hogy el is jut a fogyasztókhoz. Ennyire radikális változásról egyelőre nincs is szó, inkább a kedvezményes áfakörbe tartozó termékek körét bővítenék. Itt többek között az egészséges élelmiszerek hangzottak el eddig – meglátjuk, hogy ez pontosan mit, milyen széles termékkört takar majd.
A személyi jövedelemadó kapcsán a minimálbért keresők jövedelemadójának 15 százalékról kilenc százalékra való csökkentését ígérik – ez a 4,5 millió munkavállalóból mindössze kétszáz-háromszázezerre vonatkozna –, az ennél többet keresőknél pedig fokozatosan csökkenne az adójóváírás a mediánbérig, ahol havi ötezer forint lenne. Az intézkedés tehát a a mediánbér alatt keresőket érintené, azaz az alkalmazottak felét. Erre az alkalmazotti statisztikában találunk adatot – januárban 3,850 millió fő volt az összes alkalmazott. Ennek a felét átlagosan havi tízezer forinttal beszorozva 230 milliárd forint adódik – ez egy meglehetősen elnagyolt számítás, a pontosabb becsléshez részletesebb adatok kellenének, illetve az intézkedés pontos ismerete.
Egyelőre a többkulcsos szja bevezetéséről nincs szó – és ez remélhetőleg így is marad, hiszen a jól képzett munkaerőért verseny van, a túladóztatás pedig komoly versenyhátrány lenne. A 25 éven aluliak szja-mentessége szintén nagyjából 230 milliárd forint kiesést jelent a költségvetésnek – ennek sorsáról egyelőre nincs információ, de a fiatalok körében magas a választást megnyerő párt támogatottsága, így meglepő lenne ezen intézkedés kivezetése – érvelt Regős Gábor.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!