A gabonaféléknél például a párizsi és chicagói árutőzsdék árai, a sertéshúsnál pedig a német piac alakulása is jelentősen befolyásolja a magyar árakat.
Rövid távon nincs ok élelmiszerár-robbanásra
Mindez azt jelenti, hogy az idei aszály önmagában nem feltétlenül okoz élelmiszerár-robbanást. Amennyiben a nemzetközi piacokon megfelelő mennyiségű áru áll rendelkezésre, a hazai terméskiesés egy részét importtal lehet pótolni.
Fórián Zoltán szerint rövid távon a globális kínálati helyzet és a nemzetközi árak erősebb hatást gyakorolhatnak a magyar élelmiszerárakra, mint a hazai terméseredmények.
A klímaváltozás hosszabb távon már drágulást hozhat
Ez azonban nem jelenti azt, hogy az időjárási szélsőségek hosszabb távon ne jelentenének komoly kockázatot. Az ismétlődő aszályok tartósan csökkenthetik a terméshozamokat, miközben növelik a mezőgazdasági termelés költségeit. Magyarország ebből a szempontból különösen kitett: a klímaváltozás miatt egyre fontosabbá válik a vízgazdálkodás, az alkalmazkodóbb növénytermesztés és a termelési technológiák fejlesztése. A hazai élelmiszerárak stabilitását hosszabb távon nemcsak az határozza meg, hogy mennyi termés terem egy adott évben, hanem az is, hogy a magyar agrárium mennyire tud alkalmazkodni a megváltozott éghajlati viszonyokhoz – szögezi le az elemzés.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!