Varga Mihály: leállt a magyar gazdaság felzárkózása

Az euró önmagában nem oldja meg a magyar gazdaság problémáit.

Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke Forrás: Facebook / Varga Mihály

Felkészültünk-e az euróra?

Magyarország a 2004-es európai uniós csatlakozással vállalta az euró későbbi bevezetését. Varga Mihály szerint a jogi helyzet egyértelmű, a politikai elköteleződés és a gazdasági feltételek azonban jelentősen változtak azóta.

A 2000-es években a politikai szándékot nem követte megfelelő gazdasági teljesítmény. A következő évtizedben egyre több csatlakozási feltétel teljesült, a politika azonban kivárt. A 2020-as évek válságai ismét rontották a konvergenciamutatókat. Most új szakasz kezdődött, amelyben az euró bevezetésére vonatkozó vállaláshoz Varga Mihály szerint erős politikai elköteleződés társul.

A társadalmi támogatottság már adott. Az Európai Bizottság 2026 májusi felmérése szerint a magyarok négyötöde támogatja az euró bevezetését, ami a csatlakozást tervező országok között a legmagasabb arány.

Saját országuk felkészültségét ugyanakkor jóval szigorúbban ítélik meg: 

mindössze 22 százalék gondolja úgy, hogy Magyarország készen áll a váltásra. Összehasonlításként Horvátországban 37, Bulgáriában 29 százalék tartotta felkészültnek az országot az euró bevezetése előtt.

A maastrichti kritériumok teljesítése az elmúlt másfél évtizedben jelentősen ingadozott. A 2008–2009-es pénzügyi válság körüli időszakban Magyarország egyetlen feltételnek sem felelt meg. A 2010 után megindult javulás eredményeként 2015–2016-ban valamennyi kritérium teljesült.

A 2020-as évek gazdasági sokkjai újabb visszaesést hoztak, így 2024-ben és 2025-ben egyik feltételnek sem felelt meg az ország. Idén az infláció esetében már ismét sikerült elérni a referenciaértéket.

Európa az átalakulás egyik vesztese

Varga Mihály szerint a világgazdaság strukturális átalakulása jóval nehezebb környezetet teremt a magyar eurócsatlakozáshoz, mint amellyel a korábbi belépők találkoztak.

A deglobalizáció, a romló demográfiai helyzet és a növekvő adósságterhek fékezik a növekedést. A világgazdaság 2020 és 2025 közötti bővülése mintegy 0,7 százalékponttal maradt el az előző évtized átlagától. Közben a dekarbonizáció, a mesterséges intelligencia és a digitalizáció jelentős beruházásokat követel.

Európa Varga Mihály szerint az átalakulás egyik vesztese. Magasak az energiaköltségek, öregszik a társadalom, jelentős az innovációs lemaradás, a széttöredezett belső piac pedig rontja a növekedési lehetőségeket. 

Az eurózóna világgazdasági súlya az ezredforduló körüli húsz százalékról mintegy 15 százalékra csökkent, holott közben több mint tíz ország csatlakozott hozzá. Kína részesedése ugyanezen időszak alatt 3,5 százalékról 16,6 százalékra emelkedett.