Magyarországon nem szenvednek statisztikailag mérhető hátrányt sem a foglalkoztatásban, sem a keresetekben a női munkavállalók. A járvány világszerte hátrányosabban érintette a női dolgozókat, mivel a tavaszi, majd helyenként az azt követő egyéb korlátozások miatt sok nőnek kellett otthon maradnia az iskolák bezárása miatt.
Az Eurostat adatai szerint Magyarországon a női foglalkoztatottság nagyjából megegyezik az Európai Unió átlagával, és több mint tíz százalékkal alacsonyabb, mint a férfiak foglalkoztatottsági szintje.
Kimagasló ugyanakkor hazánkban azoknak a nőknek az aránya, akik magas beosztásban, menedzseri, közép- és felsővezetői pozícióban dolgoznak.
Arányuk nálunk 42 százalék, ezzel a harmadik legmagasabb az uniós tagállamok között, míg a közösségben átlagosan csak 34 százalék a női vezetők aránya.
A munkakör befolyásolja a férfiak és a nők közötti statisztikai bérkülönbséget
Fotó: 123RF
Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő elemzésében a férfiak és nők közötti kereseti különbségekkel kapcsolatban arra mutatott rá, hogy
a nők harmada a közszférában dolgozik, vagyis az oktatás, egészségügy, szociális ágazat, közigazgatás területén. Ezekben a foglalkozási körökben jóval kisebbek a keresetek, mint az informatikában vagy a pénzügyi ágazatban, valamint azokban a szakmákban, ahol jellemzően a férfiak vállalnak munkát.
A szakértő szerint tehát az átlagok és a mediánok különbsége elsődlegesen abból fakad, hogy az egyes területeken eltérő a nők és a férfiak száma. Ennek ellenére a nőnap közeledtével hazánkban is előkerül a nemi egyenlőtlenségek kérdése a foglalkoztatásban – mutatott rá Szalai Piroska.
