Szalai Piroska felidézte: a nemek közötti különbségek csökkenésének egyik leglátványosabb állomása volt az oktatásban a 2013 és 2014 közötti bérrendezés és az életpályamodell bevezetése. Míg 2013-ban ebben az ágazatban 36 százalékkal kerestek jobban a férfiak, addig egy év múlva már csak 13,4 százalékkal. Ennek oka, hogy az óvodapedagógusok és a tanítók közt nagyon kevés a férfi, a magasabb keresettel rendelkező középiskolai tanárok és a vezetők között pedig több. Igaz ez a 2016 és 2017 közötti, mintegy ötszázalékos csökkenésre az egészségügyben is, ezt a szakdolgozók keresetrendezése okozta. Szalai Piroska kiemelte: a magyar gazdaságban a vezérigazgatói, menedzseri pozíciókban is arányaiban több a nő, mint az uniós átlag. Valótlanok tehát az ellenzéki pártok bérszakadékra vonatkozó, félrevezető híresztelései. A nemi egyenlőtlenségek a nyugat-európai tagállamokban képezik közbeszéd tárgyát, míg a régióban ez nem jellemző.
Az adat a visegrádi országokban sem mondható általánosnak, Csehországban 20 százalék, Szlovákiában 19 százalék feletti a különbség, az uniós átlag 15,7 százalék, alig csökkent hat év alatt – mutatott rá. A férfiak Ausztriában és Németországban majdnem kétszeres bérelőnyt élveznek.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!