Ilyen például Frankfurt, de semmi esetre sem Budapest
– hangsúlyozta Pogátsa.
A feldolgozóipar számára sem különösebben vonzó Magyarország, már csak azért sem, mert e vállalatok többnyire helyhez kötöttek, így eleve nem valószínű, hogy komolyan gondolták a fenyegetésüket. A közgazdász emlékeztetett arra, hogy a szigetországban eleve alacsony a feldolgozóipari kapacitás, ahol pedig mégis létezik, ott a termelési láncok magas hozzáadott értékű részét képviselik. A szóban forgó vállalatok szintén olyan helyekre települtek, ahol érvényesülnek az említett klaszterhatások, Magyarországon azonban ilyesminek nem látni nyomát – folytatta Pogátsa Zoltán, bár hozzátette: hazánknak az lenne az érdeke, hogy végre ilyen cégek is megtelepedjenek nálunk. A verseny ugyanis ma már elsősorban nem a szektorok között, hanem az egyes iparágakon belül zajlik, és arról szól, hogy ki termelje a magas hozzáadott értéket.
A klaszterhatás kihasználásához pedig az oktatásba és a kutatás-fejlesztésbe kellene fektetnünk, ami lehetővé tenné, hogy tudásintenzív és nem fizikaimunka-intenzív gazdaságunk legyen.
Ennek viszont
pont az ellenkezőjét tette nemcsak ez a kormány, hanem az összes többi is a rendszerváltás óta.
A brexit miatt a kontinensre költöző cégek Magyarországra csábítása így csak álom – vont konklúziót a szakértő. „Időről időre egészen furcsa ötletek merülnek fel fantáziaalapon, amelyek aztán eltűnnek, és soha többé nem kéri számon senki, hogy mi lett belőlük. Ez a mostani egy újabb példa erre.”
###HIRDETES2###
