Csak trükkel csökkent az államadósság?

Az Eurostat a jegybank és az Eximbank zavaros költéseit is beszámítaná.

Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest vezetője emlékeztetett arra, hogy az Eurostat az elmúlt években minden tagállam esetében sokkal szigorúbban vizsgálja az úgynevezett „foglyul ejtett intézményeket”, vagyis azoknak a szervezeteknek a működését, amelyek a kormányzati szektoron kívülre vannak besorolva, de nagyrészt az államtól függnek. – Valójában ezek az intézmények nem saját elhatározásból, hanem a kormányzat befolyása alatt működnek, és végső soron az ügyleteik kockázatát sem ők maguk vállalják, hanem az állam – mondta. Emiatt elképzelhető, hogy az Eurostat jövő márciusban olyan döntést hoz, amellyel egy csapásra, visszamenőleg is átírhatja a magyar adósságmutatókat. Romhányi szerint, ha ez bekövetkezik, akkor csak az Eximbank 2,1 százalékponttal ronthatja a múlt év végi magyar adósságrátát, és 1,7 százalékponttal a 2014. év végit.

Tavaly év végén 74,7 százalékra csökkent a 2014. év végi 75,7 százalékról az adósságráta, az újraszámolt adatok alapján ez rendre 77,4, illetve 76,8 százalékra módosulna. Ez azért érdekes, mert a jelenlegi kormányadatok szerint egy százalékponttal csökkent az adósság, azonban az Eximbank beszámításával már csak fél százalék lenne a csökkenés mértéke. Az Eximbank adósságai, vagyis hitelviszonyt megtestesítő kötelezettségei 731 milliárd forintot tettek ki 2015 végén, amely mintegy 180 milliárd forintos növekedés 2014-hez képest.

Mindez azért is érdekes, mert a jegybank alapítványai 212,9 milliárd forintos állampapír-mennyiséggel rendelkezhettek még tavaly. Márpedig ha az Eurostat úgy dönt, hogy hasonló logika alapján az MNB alapítványainak kötvényvásárlá­sait is beszámolja, akkor ez a félszázalékos adósságcsökkenés is eltűnne. Tehát azt mutatná a statisztika, hogy 2014-ről 2015-re némileg nőtt az adósságráta, ami szembemenne az alkotmányban rögzített adósságszabállyal. A jegybanki alapítványok már reagáltak is, hiszen idén 56 milliárd forintnyi állampapírtól váltak meg, ez azonban csak az idei évre jelenthetne gyógyírt, a tavalyi és tavaly­előtti statisztikát már nem befolyásolná.

Nem véletlenül léptek ilyen gyorsan a Pallas Athéné alapítványok. Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke ugyanis egy európai parlamenti képviselőnek október 19-én adott válaszában azt írta, hogy az unió jegybankja akár kötelezettségszegési eljárást is indíthat, ha úgy ítéli meg, hogy egy tagállami központi bank nem teljesíti szerződéses kötelezettségeit. A központi bankok közvetlen államkötvény-vásárlásának tilalma vonatkozik a jegybankok közvetlen hatósága alatt működő bármely közvetítőre, amelyet a monetáris finanszírozás tilalmának megkerülésére használhatnak. Az elnök szerint a központi bankoknak megfelelő biztosítékokat kell adniuk arra, hogy ilyen jogi konstruk­ciókkal nem csatornázzák át a központi banki forrásokat a kormány részére.

Az Euró­pai Unió egészében csökkent kissé a GDP-arányos államháztartási deficit és az államadósság a második negyedévben – közölte tegnap az Eurostat. Az EU 28 tagállamában a GDP-arányos államháztartási hiány 1,8 százalékra mérséklődött az első negyedévi 1,9 százalékról. A GDP-arányos államadósság a második negyedév végén 84,3 százalék volt az első negyedév végi 84,5 százalékkal szemben. A görögök és az olaszok tartozása volt a legnagyobb, elérte a GDP 179,2, illetve 135,5 százalékát. (MN)