Lépnek az Országgyűlésben a földek elaprózódása ellen

Végleg pontot tehet az osztatlan közös földtulajdonból adódó problémákra az Agrárminisztérium törvényjavaslata. Az új szabályozásról a Magyar Nemzetnek Nagy János földügyekért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy számos módon segíti az érintett területek megosztását, így, ha az Országgyűlés is jóváhagyja a jogszabályt, januártól nagy számban indíthatják meg az eljárásokat a földhivatalok. A tárca kiemelt érdeklődésre számít, reményeik szerint minden parcellára jut majd legalább egy tulajdonostárs, aki érdekelt a teljes tábla megszerzésében.

2020. 05. 19. 5:45
Az osztatlan közös tulajdon gyakran akadályozza a terület hasznosítását Fotó: Mirkó István
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az osztatlan közös földtulajdon rendezése körül felmerülő egyik leggyakoribb probléma, hogy a tulajdonostársak jelentős részét nem lehet elérni, ismeretlen helyen tartózkodnak vagy – születési dátumukból ítélve – valószínűleg már nem élnek. A törvényjavaslat ezt a visszásságot is rendezni kívánja azáltal, hogy az a tulajdonostárs, aki szeretné megszerezni a teljes táblát, megfelelő értékbecsléssel kialakított összegért cserébe megvásárolhatja ezeket a résztulajdonokat. Mivel ezekben az esetekben gyakorlatilag nincs kinek odaadni a vételárat, az összeg bírósági letétbe helyezéssel fizethető ki. – A cél az, hogy ne aprózódjanak el a parcellák a kiméréssel, legyenek értelmesen művelhető területű földek – mutatott rá Nagy János.

Természetesen lesznek olyan esetek, amikor a tulajdonostársak igyekezete ellenére nem lehet megosztani a területet. Az állam ilyenkor közbeavatkozhat, és kisajátíthatja a szóban forgó földrészletet, hogy azt később egyetlen személy hasznosíthassa. – Ezzel a lehetőséggel csak a végső esetben szeretnénk élni. Ugyanakkor vannak olyan parcellák, amelyeknél például több ezer tulajdonostárs érintett, itt igenis az államnak kell lépnie – fogalmazott a helyettes államtitkár.

Az osztatlan közös tulajdonú parcellák méretüket tekintve nagyon változatos képet mutatnak. Van például olyan nyolc és fél hektáros tábla, aminek csaknem 1600 tulajdonosa van, és van egy négyzetméteres földterület két birtokossal. Néhány nagyobb, extrém méretűnek számító, kétszáz vagy akár négyszáz hektáros ingatlan is előfordul, de a területek túlnyomó többsége ennél jóval kisebb. A helyettes államtitkár szerint az állam kezében tízhektáros méretig körülbelül háromezer olyan tulajdoni hányad van, amit értékesíteni lehetne, ezeknek remélhetőleg nyáron kezdődhet az eladásuk. Jelenleg a kisméretű, három hektár alatti földekre tudnak jelentkezni az érdeklődök. Az első körben meghirdetett ingatlanok több mint hatvan százalékéra volt jelentkező. A tárca a földértékesítési programjának második ütemében több mint kilencezer, három hektár alatti parcellát hirdetett meg.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.