Lépnek az Országgyűlésben a földek elaprózódása ellen

Végleg pontot tehet az osztatlan közös földtulajdonból adódó problémákra az Agrárminisztérium törvényjavaslata. Az új szabályozásról a Magyar Nemzetnek Nagy János földügyekért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy számos módon segíti az érintett területek megosztását, így, ha az Országgyűlés is jóváhagyja a jogszabályt, januártól nagy számban indíthatják meg az eljárásokat a földhivatalok. A tárca kiemelt érdeklődésre számít, reményeik szerint minden parcellára jut majd legalább egy tulajdonostárs, aki érdekelt a teljes tábla megszerzésében.

Az osztatlan közös tulajdon gyakran akadályozza a terület hasznosítását Fotó: Mirkó István

Az osztatlan közös földtulajdon rendezése körül felmerülő egyik leggyakoribb probléma, hogy a tulajdonostársak jelentős részét nem lehet elérni, ismeretlen helyen tartózkodnak vagy – születési dátumukból ítélve – valószínűleg már nem élnek. A törvényjavaslat ezt a visszásságot is rendezni kívánja azáltal, hogy az a tulajdonostárs, aki szeretné megszerezni a teljes táblát, megfelelő értékbecsléssel kialakított összegért cserébe megvásárolhatja ezeket a résztulajdonokat. Mivel ezekben az esetekben gyakorlatilag nincs kinek odaadni a vételárat, az összeg bírósági letétbe helyezéssel fizethető ki. – A cél az, hogy ne aprózódjanak el a parcellák a kiméréssel, legyenek értelmesen művelhető területű földek – mutatott rá Nagy János.

Természetesen lesznek olyan esetek, amikor a tulajdonostársak igyekezete ellenére nem lehet megosztani a területet. Az állam ilyenkor közbeavatkozhat, és kisajátíthatja a szóban forgó földrészletet, hogy azt később egyetlen személy hasznosíthassa. – Ezzel a lehetőséggel csak a végső esetben szeretnénk élni. Ugyanakkor vannak olyan parcellák, amelyeknél például több ezer tulajdonostárs érintett, itt igenis az államnak kell lépnie – fogalmazott a helyettes államtitkár.

Az osztatlan közös tulajdonú parcellák méretüket tekintve nagyon változatos képet mutatnak. Van például olyan nyolc és fél hektáros tábla, aminek csaknem 1600 tulajdonosa van, és van egy négyzetméteres földterület két birtokossal. Néhány nagyobb, extrém méretűnek számító, kétszáz vagy akár négyszáz hektáros ingatlan is előfordul, de a területek túlnyomó többsége ennél jóval kisebb. A helyettes államtitkár szerint az állam kezében tízhektáros méretig körülbelül háromezer olyan tulajdoni hányad van, amit értékesíteni lehetne, ezeknek remélhetőleg nyáron kezdődhet az eladásuk. Jelenleg a kisméretű, három hektár alatti földekre tudnak jelentkezni az érdeklődök. Az első körben meghirdetett ingatlanok több mint hatvan százalékéra volt jelentkező. A tárca a földértékesítési programjának második ütemében több mint kilencezer, három hektár alatti parcellát hirdetett meg.