Az eurózóna-tagságnak mára annak stabilitási része vált a legfontosabbá, vagyis mindazok a kritériumok, amelyeket egy országnak a „bebocsátásért” teljesítenie kell. Ha ezeket egy állam eléri, akkor már tulajdonképpen be sem kell vezetnie az eurót, hiszen anélkül is stabilnak tekintik. Ráadásul ha nem lép be, megmarad a lehetősége arra, hogy valutája leértékelésével serkentse a gazdaságát. „Iszonyatosan megnőtt annak a jelentősége, hogy egy ország képes legyen leértékelni fizetőeszközét” – tette hozzá a szakember.
A közgazdász felhívta a figyelmet arra, hogy – Varga Mihály állításával szemben – ma képtelenség beárazni a görög válság aktuális eseményeit. A fő feltételezés az volt, hogy a felfordulás az állampapírhozamokra lesz hatással, vagyis hogy a spanyol és portugál kötvényárfolyamok megemelkednek. A görög választások előtt egy héttel vezették be azt a szabályt, mely szerint az Európai Központi Bank (EKB) ezeknek az országoknak a kötvényeiből is vásárolhat, így ha a piac felfelé nyomná a hozamokat, akkor az EKB majd lefelé korrigál. Mára azonban kiderült, hogy a kérdés sokkal komplexebb, a tőzsdemutatók és a devizaárfolyamok is teljesen máshogy mozogtak, mint az várható volt. „Ha valaki azt állítja, hogy ő ezt be tudja árazni, az túl sokat gondol magáról” – szögezte le Pogátsa Zoltán.
Arra a kérdésünkre, hogy a múlt héten elfogadott magyar költségvetést mennyire boríthatja fel a görög csőd, Pogátsa Zoltán elmondta: ez csak abban az esetben történhetne meg, ha elszállna a forint-euró árfolyam, azonban ennek kicsi az esélye.
Itt két lehetőség van: ha a befektetők egy kalap alá veszik Görögországot és Magyarországot, akkor gyengülhet a forint. Ez azonban nem valószínű, mert aligha vannak olyanok, akik szerint Magyarország olyan helyzetben van, mint az államcsőd szélén lévő Görögország. A másik lehetőség, hogy az euró árfolyama gyengül, ebben az esetben viszont a forint relatíve felértékelődne.
