Nincs egyezség a bérekről a BKV-nál

Nem közelednek az álláspontok a szakszervezetek követelései és a BKV ajánlata között. A szakszervezetek tizenöt százalékos béremelést tartanának elfogadhatónak 2020-ra. A vidéki közlekedési társaságoknál sem jutottak még egyezségre a képviseletek a munkáltatókkal, ám a probléma területenként eltérő.

Közel kétszer akkora béremelést követelnek a szakszervezetek a BKV-nál, mint amekkora a munkáltató ajánlata. Az összesen hat plusz két százalékos javaslat a közlekedési vállalat szerint kimeríti a rendelkezésre álló bértömeget, önerőből nagyobb emelésre nincs lehetőség – közölte Jäger István, a Liga Közlekedési Szakszervezetek Ágazati Szövetsége elnöke. Felidézte: az ajánlat azért is elfogadhatatlan, mert hatályos az a hároméves bérmegállapodás, amely szerint a különböző foglalkozásokra megállapított bérsávok átlagához képest a legalacsonyabb és legmagasabb bérsávok húsz százalékos eltérést mutathatnak.

Tavaly ezek az értékek 23 százalékosak voltak, 2020-ra – a megállapodás utolsó évére – kellene áttérni a húsz-húsz százalékra, ami ekkora összegből nem lehetséges. A BKV bérfejlesztési ajánlata azért is elfogadhatatlan a munkavállalói képviseletek számára, mert még akkora forrást sem nyújt, hogy a saját maga által vállalat feltéteket garantálhassa. Jäger István a tavalyi tárgyalások legnagyobb eredményének nevezte, hogy a menedzsment kibővítette a kollektív szerződésben a juttatásokat, a szakszervezetek javaslatának eleget téve.

Emellett a munkavállalók megtartására vonatkozó intézkedéseket vezetett be, például megoldotta a vidéki munkaerő lakhatását, de javított a munkakörülményeken is. Az elnök felidézte: az átlag nyolc százalékos béremelés tavaly sem volt elég, ráadásul az infláció az egy évvel korábbinál magasabb, és a GDP növekedés is nagyobb volt 2019-ben.

A Liga közlekedési ágazatának elnöke kiemelte: a BKV legalább tíz százalékos bérsáv-átlagszint emelése rendezhetné első lépésként a jövedelmeket, ám ehhez kellene még pluszpénzt nyújtani a szenioritás elismerésére is. Ennek lényege, hogy a tapasztalt dolgozókat megtarthassa a cég. Emellett szükségesek még források a speciális munkakörök megtartó erejének növeléséhez.

Tavaly a járművezetők létszámának megtartása éves szinten megtörtént, de a speciális tudást igénylő fizikai szakmákban és a mérnöki munkakörökben továbbra is jelentős az elvándorlás. Ebben a szektorban a külső vállalatok csábítják el a képzett munkaerő jelentős részét. A BKV-tól megrendelt teljesítményhez – például a metrópótláshoz – van elég járművezetője a vállalatnak, ugyanakkor óriási gondolt jelent a több tíz éve itt dolgozók megtartása és bérének rendezése. Mindez alátámasztja a 15 százalékos követelésünket – hangsúlyozta Jäger István.

– Nem csak a budapesti közösségi közlekedés fenntartásában dolgozók keresetrendezésével kapcsolatos tárgyalások nehézkesek, valamennyi önkormányzati cégnél nagy a különbség a szakszervezetek bérkövetelései és a munkáltatók bérajánlásai között – mutatott rá a Liga tisztségviselője.

A Debreceni Közlekedési Vállalatnál például a szakszervezetek valamennyi állomány-csoportra egységes, tizenöt százalékos bérrendezést kérnek. A munkáltató viszont az állománycsoportok között különbséget tesz a bérajánlásban, amelyet a szakszervezetek a munkaerő megtartása miatt nem tudnak elfogadni. Szegeden és Pécsett is hasonló a helyzet az önkormányzati tulajdonú közlekedési cégeknél. Jäger István hozzátette: mindenhol célegyenesbe fordultak a tárgyalások, ezen a héten várhatók az újabb egyeztetések.