Megawattóránként 31-34 eurós szintre csökkent az elmúlt hetekben a gáz jegyzési ára az Európában irányadó holland gáztőzsdén, ez köbméterre átszámolva nagyjából a rezsicsökkentett árnak felel meg, ám az átlagfogyasztás feletti lakossági piaci ár ennél jóval magasabb. Ebből és a KSH köbméterre vonatkozó adataiból ezt úgy vezették le, hogy (jelenleg) nem beszélhetünk valódi rezsicsökkentésről. Noha maga a gázszámla sem csak az alaptermékből tevődik össze és a számítási módszerek is bonyolultabbak ennél.

Magyarországon a legalacsonyabb a rezsi – erről Hortay Olivér, a Századvég Energia-és Klímapolitika Üzletágának vezetője többször is beszélt már az orosz-ukrán konfliktus kirobbanása óta és az annak nyomán elszabaduló és azóta is hektikus energiaárak kapcsán. Többször is megerősítette, nem szabad kivezetni a magyarországi rezsitámogatásokat, mert energiaszegénységi csapdahelyzetet teremt. Valamint megjegyezte azt is, az EU-ban minden ötödik háztartás fűtési, illetve díjfizetési nehézségekkel küzd.
Magyarországon a legolcsóbb a földgáz
A rezsi és a gázárak kapcsán érdemes megvizsgálni a gázszámla összetételét is. A számla végösszegének csaknem a felét teszi ki idehaza a gáz, mint alaptermék ára. Erre jön rá a rendszerhasználati díj, a szállítás, elosztás, tárolás költsége (ami a teljes díj huszonkét százaléka), a nyolcszázalékos kereskedelmi árrés és az áfa. Ilyen formában
nulla forintos számla akkor sem létezne, ha átmenetileg nulla forint lenne a földgáz, mint alaptermék egységára.
Ehhez hozzájön még, hogy a földgáz nem teljesen behozatalból származik, így a köbméterre vetített árat az is árnyalja, hogy az import és a hazai kitermelés lényegében részarányosítva szerepel benne. (Erre is van tehát egy ármeghatározó képlet.)
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hónapról hónapra közzéteszi az árstatisztikát,
eszerint is idehaza a legolcsóbb a földgáz, még akkor is, ha a piaci ár mozog és jelenleg alacsonyan van.
A rögzített áraknak van egy keveset hangoztatott előnyük. Ez pedig az, hogy védik a fogyasztókat a durva piaci árkilengésektől, hiszen az orosz-ukrán háború nyomán többször láthattunk elszabaduló energiaárakat, míg a lakosság rezsiköltsége minimálisan változott. Azért minimálisan, mert az éves átlagfogyasztást nagyságrendileg a fogyasztók háromnegyede-négyötöde nem lépi túl.