Gyakran támadja azzal a kormányt a vele szemben álló politikai tábor, hogy összeszerelő üzemekre alapozza a gazdaságot. Ez a vád burkoltan azt jelenti, hogy alacsony szintű munkára, alacsony hatékonyságra és alacsony bérekre épül a gazdaság szerkezete. A valóság meglátásához mindenképpen érdemes elhagyni a politikai csatározások mezejét. A kormány legfrissebb konvergenciaprogramja számokkal támasztja alá az elmúlt években végbement változásokat.
A működőtőke-befektetéseknek fontos szerepe van a magyar gazdaság fejlődésében, valamint abban, hogy be tudjunk kapcsolódni a globális ellátási láncokba. A kelet-közép-európai országok „lokalizációs és költségelőnyeire támaszkodva” jelentős feldolgozóipari befektetések érkeztek a régióba az elmúlt évtizedekben.
Ezek a beruházások nem csupán a gazdaság strukturális átalakulásához vagy a foglalkoztatás növekedéséhez járultak hozzá, de a fejlődési folyamat részeként az egyre képzettebb és speciális tudású humán tőke iránti igény is megjelent a vállalatok részéről. A munkaerőpiac az évtizedek során lépést tartott a Magyarországon működő globális cégek egyre magasabb szintű elvárásaival is.
A felhalmozott „know-how-ra”, a tapasztalt és magasan képzett humán tőkére támaszkodva számos, újonnan érkezett vagy már itt működő vállalat hozott létre termékfejlesztéshez, értékesítéshez, vagy értékesítést követő szolgáltatáshoz kapcsolódó részlegeket.
Ezen folyamatokkal párhuzamosan a magas hozzáadott értéket előállító ágazatok jelentősége növekedett Magyarországon. A szakmai tudományos és műszaki tevékenység bruttó hozzáadott értéke a teljes nemzetgazdaságon belül a 2010-es 5,7 százalékról 2022-re 6,4 százalékra emelkedett, megközelítve az európai uniós átlagot – olvasható a dokumentumban.
A kutatás-fejlesztés (K+F) területen foglalkoztatottak aránya a nemzetgazdaság egészében a 2010-es 0,8 százalékról 2022-re 1,3 százalékra nőtt Magyarországon, szintén közeledve az Európai Unió átlagának 1,5 százalékos mutatójához.
Még szembetűnőbb javulás figyelhető meg a vállalati szektorban: 12 év elteltével kétszeresére bővült a kutatásfejlesztési tevékenységet végző szakemberek száma, így 2022-ben a teljes foglalkoztatottak 0,8 százalékát adva (az európai uniós átlag 0,9 százalék).
Nemzetgazdasági ágazatokat vizsgálva, a feldolgozóiparon belül a K+F dolgozók száma a járműiparban csaknem négyszeresére, a gép- és berendezésgyártásban, illetve a villamos berendezések gyártásában kétszeresére bővült 2010 és 2022 között. Ez egyúttal tükrözi az említett alágak magyar gazdaságban betöltött súlyát is. Az üzleti szolgáltatások, valamint az infokommunikációs szektor csaknem négyszer, míg a szakmai, tudományos és műszaki tevékenység ágazat csaknem hatszor annyi kutatónak és fejlesztőnek adott munkát 2022-ben, mint 2010-ben.
A konvergenciaprogram elemzése megállapítja: a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó szakemberek növekvő száma azt jelzi, hogy az értékláncokban fokozatosan egyre magasabb szintre kerülnek a hazai ipari és szolgáltatási ágazatok.
Élmezőnyben
Az elmúlt év során mintegy 19 750 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg Magyarországon. Így 2010 óta már összesen hatvan százalékkal bővültek a fejlesztések, amelynek köszönhetően hazánk beruházási rátája a 2010-ben mért 20,1 százalékról 2023-ra 26,3 százalékra emelkedett. Ezzel az eredménnyel Magyarország továbbra is az európai uniós élmezőnyben foglal helyet. Kedvező, hogy 2023-ban mintegy tíz kutatás-fejlesztés projekt is zöld jelzést kapott, amelyek 810 új, magas hozzáadott értékű munkahelyet hoznak létre.
