Nemzetgazdasági ágazatokat vizsgálva, a feldolgozóiparon belül a K+F dolgozók száma a járműiparban csaknem négyszeresére, a gép- és berendezésgyártásban, illetve a villamos berendezések gyártásában kétszeresére bővült 2010 és 2022 között. Ez egyúttal tükrözi az említett alágak magyar gazdaságban betöltött súlyát is. Az üzleti szolgáltatások, valamint az infokommunikációs szektor csaknem négyszer, míg a szakmai, tudományos és műszaki tevékenység ágazat csaknem hatszor annyi kutatónak és fejlesztőnek adott munkát 2022-ben, mint 2010-ben.
A konvergenciaprogram elemzése megállapítja: a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó szakemberek növekvő száma azt jelzi, hogy az értékláncokban fokozatosan egyre magasabb szintre kerülnek a hazai ipari és szolgáltatási ágazatok.
Élmezőnyben
Az elmúlt év során mintegy 19 750 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg Magyarországon. Így 2010 óta már összesen hatvan százalékkal bővültek a fejlesztések, amelynek köszönhetően hazánk beruházási rátája a 2010-ben mért 20,1 százalékról 2023-ra 26,3 százalékra emelkedett. Ezzel az eredménnyel Magyarország továbbra is az európai uniós élmezőnyben foglal helyet. Kedvező, hogy 2023-ban mintegy tíz kutatás-fejlesztés projekt is zöld jelzést kapott, amelyek 810 új, magas hozzáadott értékű munkahelyet hoznak létre.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!