Kockázatokkal is számol a kormány

Jelentős kockázatok terhelik a globális gazdasági környezetet, ez pedig Magyarországra is hatást gyakorol. Mindezekkel együtt a világgazdaságban biztató jelek is mutatkoznak, amelyek hozzájárulhat az előrelépéshez.

India az egyik leggyorsabban fejlődő feltörekvő ország Europress/AFP Fotó: Europress/AFP

Amerikától Kínáig

Az Egyesült Államokban, a múlt év második felében felgyorsuló gazdasági növekedésnek köszönhetően, a kibocsátás 2,5 százalékkal emelkedett. A Fed 2022-ben meginduló, 2023-ban is fenntartott szigorú monetáris politikája nem fékezte le jelentősen az amerikai gazdaságot, amelyhez több tényező is hozzájárult. Egyrészt a pandémia során folyósított kormányzati támogatásoknak köszönhetően a háztartások jelentős mértékben tudták növelni megtakarításaikat, ezáltal biztosítva maguknak puffereket a magasabb költségek ellenében. Másrészt a fiskális politika is támogatta a növekedést a világ vezető gazdaságában: a 2022-es négyszázalékos hiányértékét a múlt évben 7,5 százalékra növelte az amerikai kormányzat. A részben infrastrukturális és technológiai befektetésekhez juttatott támogatásokkal a szövetségi kormány képes volt serkenteni az ország gazdasági teljesítményét. 

Harmadrészt az energiahordozókban javarészt önellátó Egyesült Államok esetében az energiaárak változása nem érintette negatívan a tengerentúli gazdaságot. Továbbá a cseppfolyósított földgázban (LNG) első számú exportőrré válásnak jelentős szerepe volt az amerikai gazdaság globális versenyképességének és a külkereskedelmi mérlegének javításában. 

Végezetül a kínálati oldalt figyelembe véve elmondható, hogy az Egyesült Államokban a járványt követően javuló foglalkoztatási és részvételi arányok feszes munkaerőpiacot teremtettek, ami lehetővé tette a termelékenység további bővülését. A konvergenciaprogram megjegyzi: bár jelenleg a gazdasági kilátások optimista képet festenek a növekedésről, az elhúzódó inflációs nyomással kapcsolatos félelmek, a pénzügyi piac instabilitása és a jelentős mértékeket öltő költségvetési hiány továbbra is kihívást jelent az amerikai gazdaságának.

 

Tavaly az Európai Unió egyik legnagyobb gazdasági partnerének számító Kína 5,2 százalékkal növekedett. Az 5,8 százalékos költségvetési hiány ellenére a kínai gazdaság bővülésének üteme trendszerű csökkenést mutat: az előző évtized első felét jellemző, hét százalék feletti éves növekedéssel szemben az előrejelzések öt százalék alatti bővüléssel számolnak a következő években. A gazdaság növekedését hátráltatja az ingatlanszektorban mutatkozó túlfűtöttség, illetve a belső kereslettel kapcsolatos bizonytalanságok. Utóbbihoz elsősorban a munkaerőpiacot érintő negatív tendencia járul hozzá, amely a fiatalok körében megnövekedett munkanélküliségből eredeztethető. Az üzleti beruházások és az export is mérséklődést mutat, ami a csökkenő világpiaci kereslet, valamint a geopolitikai feszültségek elegyét tükrözi. A központi kormányzat a gazdasági nehézségekre adott válaszként nagy élénkítő és stabilizáló programot jelentett be, amely áttételesen pozitív hatással lehet az európai, így a magyar növekedésre is. Az unió és Magyarország számára fontos kínai piac kapcsán a Brüsszel által lebegtetett leválási, illetve kockázatmentesítési megközelítés mesterségesen tovább ronthatja az európai export- és beruházási lehetőségeket, egyben a zöldátállást segítő és gyorsító importbeszerzéseket.

Miben bízhatunk?

A konvergenciaprogram szerint a világgazdaságra nagy terhet róhat a Vörös-tengeren kialakult konfliktus, mind a szállítások időveszteségén, mind a költségek emelkedésén keresztül. Mindemellett a közel-keleti helyzet esetleges további eszkalációja a globális bizonytalanság felerősödésének, illetve az energia- és alapanyagárak emelkedésének irányába hathat. 

Nemzetközi hullámokat vethet továbbá a jelenleg mintegy 12 ezermilliárd dollár értékű eladatlan kínai ingatlanállomány, amely négyszerese a 2008-as pénzügyi válságot okozó jelzálogkötvények értékének. A feltörekvő országokban várható gazdasági gyarapodás, valamint az amerikai munkaerőpiaci javulás azonban támogathatja a globális keresletet. A csökkenő áremelkedési nyomás pedig megerősítheti a jövedelmek vásárlóerejét, valamint teret nyithat a monetáris szigor enyhítésének, amelyek egyaránt ösztönzőleg hatnak a fogyasztásra és a beruházásokra.