Föld alatti vagy szivattyús erőmű?

Noha kísérleti fázisban van még, várható helyigénye alapján akár Magyarországon is szóba jöhetne föld alatti energiatároló építése. Noha mindkettő vizet használ, a szivattyús erőmű a tervezésében különbözik tőle. Az utóbbiakhoz szükséges próbafúrások már lezajlottak idehaza, ám jövő tavaszig biztosan nem indul meg az építkezés, az átadás pedig a 2030-as évek elejére várható.

A szivattyús erőmű hatásfoka 75-80 százalékos is lehet, a hazai létesítmény tervezett kapacitása 600MW Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP Forrás: Michael Reichel/dpa

A föld alatti energiatároló és a szivattyús erőmű között alapvetően tervezési különbség van – mondta el lapunk megkeresésére Somosi Zoltán, a Klímapolitikai Intézet kutatója annak kapcsán, hogy kísérleti jelleggel föld alatti energiatárolót építettek Houston közelében, ami ha beválik, akár a szivattyús erőművek alternatívája is lehet.

A szivattyús erőmű mindkét tárolója a felszínen található, míg a föld alatti tároló esetén a gépészet és az alsó tároló a föld alá kerül és onnan kell a vizet felszivattyúzni
Forrás: YouTube/László Tóth

A szivattyús erőmű az eltárolandó energiát úgy biztosítja, hogy a vizet egy magaslati pontra szivattyúzza fel és ott tárolja, míg egy lentebb fekvő, völgyben található ponton ugyancsak található egy tározó. Szükség esetén ezt a magaslati vizet engedik le a lentebbi pontra, mely során a gravitáció hatására lezúduló víz turbinákat hajt meg és áramot termel. A föld alatti energiatároló esetében ugyancsak egy felszíni víztároló szükséges, mely biztosítja az energia tároló közeg vízjelenlétét és kivezetését. Azonban a magaslatra való felvezetés és a tárolás mind a föld alá kerül. A vizet a többlet eltárolni kívánt energiával vízzáró rétegek közé juttatják le és ott nyomás alatt tartják, majd a nyomás alól felszabaduló víz tudja meghajtani a turbinákat áramtermelésre – magyarázta a kutató, egyben felhívta a figyelmet két különbségre.

Noha kísérleti üzemről beszélünk, a föld alatti tározó helyigénye várhatóan kisebb lesz és a domborzati viszonyok is mások. Ugyanis a föld alatti energiatároló esetében az alapvetően sík, alföldi területek előnyösek. Nem véletlen, hogy az első működő föld alatti energiatároló is Houston környékén épült meg, amely kis szintkülönbségű terület. A helyigény nagyban függ attól is, mekkora energiatárolási kapacitást szeretnénk elérni. Azonban arányaiban a föld alatti technológia kevésbé helyigényes és környezetkárosító feltételezhetően, hiszen nem szükséges a magaslatra felvezetés és ott tározó építése.

Somosi Zoltán elmondta, egyértelműen van realitása ilyen létesítésének Magyarországon is, hazánk kiváló adottságokkal rendelkezik egy ilyen típusú technológiához. A sík terület, a nagy mennyiségű országon áthaladó víz és az alacsony tektonikai aktivitás (a földrengések ritkák) mind hozzájárulhatnak a sikeres telepítéshez. Meg kell természetesen vizsgálni az adott területeken a zárórétegek tulajdonságait, ahova telepítjük ezeket a rendszereket, hiszen jól záró kőzetekre van szükség minimális szivárgással. 

A kutató kiemelte, 

a földgáztárolókat egyértelműen nem zavarja a föld alatti energiatárolók létesítése.

 Ezek Pusztaedericsen, Kardoskúton, Hajdúszoboszlón és Zsanán találhatók, de várhatóan nem is ezekben a térségekben létesítenének föld alatti tárolókat.

Somosi Zoltán szólt egy fontos különbségről is, ami a szivattyús erőművek javára szól. Amíg a föld alatti technológia hatásfoka legfeljebb 65 százalék és a névleges érték inkább ötven százalék körül mozog, addig egy szivattyús erőmű hatásfoka hetven-nyolcvan százalék is lehet.

A tervek szerint épül is ilyen Magyarországon, a Heves vármegyei Markaz térségében és a borsodi Nagybarca-Sajóivánka-Vadna községek szomszédságában zajlottak a talaj teherbírását vizsgáló kutatófúrások, illetve felszíni geofizikai mérések. Ezeknek az építése valószínűleg 2026 előtt nem kezdődik meg, még zajlanak a vizsgálatok, csak ezeket követően fogunk többet tudni. Az építés megkezdése után pedig várhatóan hat-nyolc év alatt készülnek el, így leghamarabb is 2032-re várhatóak – ismertette a kutató. Somosi Zoltán szerint érdemes megemlíteni még a körvonalazódó magyar–szlovák megállapodást is, melyben a málnapataki (Málinec) szivattyús tározó építése magyar–szlovák összefogásban épülne, és szolgálná mindkét ország energiabiztonságát.