A kutató kiemelte,
a földgáztárolókat egyértelműen nem zavarja a föld alatti energiatárolók létesítése.
Ezek Pusztaedericsen, Kardoskúton, Hajdúszoboszlón és Zsanán találhatók, de várhatóan nem is ezekben a térségekben létesítenének föld alatti tárolókat.
Somosi Zoltán szólt egy fontos különbségről is, ami a szivattyús erőművek javára szól. Amíg a föld alatti technológia hatásfoka legfeljebb 65 százalék és a névleges érték inkább ötven százalék körül mozog, addig egy szivattyús erőmű hatásfoka hetven-nyolcvan százalék is lehet.
A tervek szerint épül is ilyen Magyarországon, a Heves vármegyei Markaz térségében és a borsodi Nagybarca-Sajóivánka-Vadna községek szomszédságában zajlottak a talaj teherbírását vizsgáló kutatófúrások, illetve felszíni geofizikai mérések. Ezeknek az építése valószínűleg 2026 előtt nem kezdődik meg, még zajlanak a vizsgálatok, csak ezeket követően fogunk többet tudni. Az építés megkezdése után pedig várhatóan hat-nyolc év alatt készülnek el, így leghamarabb is 2032-re várhatóak – ismertette a kutató. Somosi Zoltán szerint érdemes megemlíteni még a körvonalazódó magyar–szlovák megállapodást is, melyben a málnapataki (Málinec) szivattyús tározó építése magyar–szlovák összefogásban épülne, és szolgálná mindkét ország energiabiztonságát.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!