– Önmagában a szivattyús-tározós erőmű megléte segíthet majd az időjárásfüggő megújulók egyes időszakokban történő túltermelésének részleges eltárolására, amelynek révén optimális esetben hat órán keresztül lehet majd a beépített kapacitást kihasználni. Pozitív beruházási döntés esetén az új erőmű építése reálisan a következő években kezdődhet meg, és a nemzetközi példák azt mutatják, hogy a beruházás megvalósítása 7-9 évbe is telhet – mondta el lapunk megkeresésére Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő a hazánkban létesítendő, 600 MW tervezett kapacitású szivattyús erőmű kapcsán.
Fotó: DPA Picture-Alliance via AFP/Michael Reichel
A szivattyús tározó szükségességét a növekvő áramigények, az újabb és újabb fogyasztási csúcsok is indokolják, valamint a jelentősen bővülő naperőművi kapacitások miatt nélkülözhetetlenek a szabályozási, energiatárolási technológiák is – emlékeztetett a szakértő. Hozzátette, két helyszínen a talaj teherbíró képességének felmérését célzó kutatófúrások már elkezdődtek. Ezek eredményeit majd beépítik a megvalósíthatósági tanulmányba, amely már konkrétan meghatározhatja majd a szivattyús erőmű geológiától és a helyi adottságoktól függő pontos műszaki paramétereit és a gazdaságossági kérdéseket is. Hárfás Zsolt aláhúzta, nemzetgazdasági, nemzetstratégiai célból az új erőműnek százszázalékos állami tulajdonban kell maradnia.
A szakértő emlékeztetett, a tározós erőmű segíthet a villamosenergia-import szükséglet mérséklésében is, azonban nem helyettesítheti sem a paksi bővítést, sem az üzemidő-hosszabbítást. Emellett szükség van más típusú erőművek, például gázerőművek építésére is, de szó lehet esetleg egy újabb atomerőműről, kis moduláris reaktorokkal.
A szivattyús tározók nélkülözhetetlenségére az atomellenesnek számító Ausztria a jó példa, azonban Hárfás Zsolt szavaiból világosan kiderül, a tárolási lehetőségek mellett ugyanúgy szembesülnek energiahiánnyal és túltermeléssel – az atomerőműveknek pedig pont a napszak és időjárás-független állandó termelés az egyik fő ismérvük és előnyük.
Kiváló föld- és vízrajzi adottságainak köszönhetően több mint 3000 kisebb-nagyobb vízenergiát hasznosító erőmű termel Ausztriában a nemzeti hálózatra. Az osztrák villamosenergia-rendszer mintegy 27 000 megawatt beépített kapacitásából a vízerőművek 8400, a szivattyús-tározós erőművek 3500, a gázerőművek 4200 MW, a szélerőművek 4000 MW, a naperőművek pedig 6300 MW teljesítményt képviselnek. A lakosság és az ipar fogyasztási igényei nyilvánvalóan nem eshetnek egybe a nap- és szélerőművek völgymeneteivel vagy csúcsaival, így energiahiány és túltermelés egyaránt jelentkezik. Erre a megoldás az ipari méretű energiatárolás, amit akkumulátorokkal nem lehet megoldani. A szivattyús tározókat használják energiatárolásra, és ezek kapacitásait a kihívásokra adandó válaszként folyamatosan bővítik, miközben elengedhetetlenek a nagymértékű hálózatfejlesztések is. Az osztrák helyzetet ugyanakkor súlyosbítja, hogy újabban az időjárás is egyre gyakrabban szól bele a vízerőművek termelésébe, ami azt jelenti, hogy ezek termelése hónapról hónapra, évről évre jelentős mértékben eltérhet. Mindezek miatt Ausztria egyre többször kénytelen importálni áramot a szomszédos országokból. Jelentősen nőtt is az osztrák import, tavaly októberben 2022 tizedik hónapjához képest harminckét százalékkal.
Ráadásul az atomellenes Ausztria Csehország és Magyarország irányából érkező áramot is felhasznál, ennek az energiának egy részét pedig atomerőművek termelik – zárta gondolatait a szakértő, aki a korábbiakban rámutatott már: az atomenergia és a megújuló energiaforrások nem konkurenciái, hanem kiegészítői egymásnak.
