– Önmagában a szivattyús-tározós erőmű megléte segíthet majd az időjárásfüggő megújulók egyes időszakokban történő túltermelésének részleges eltárolására, amelynek révén optimális esetben hat órán keresztül lehet majd a beépített kapacitást kihasználni. Pozitív beruházási döntés esetén az új erőmű építése reálisan a következő években kezdődhet meg, és a nemzetközi példák azt mutatják, hogy a beruházás megvalósítása 7-9 évbe is telhet – mondta el lapunk megkeresésére Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő a hazánkban létesítendő, 600 MW tervezett kapacitású szivattyús erőmű kapcsán.
Fotó: DPA Picture-Alliance via AFP/Michael Reichel
A szivattyús tározó szükségességét a növekvő áramigények, az újabb és újabb fogyasztási csúcsok is indokolják, valamint a jelentősen bővülő naperőművi kapacitások miatt nélkülözhetetlenek a szabályozási, energiatárolási technológiák is – emlékeztetett a szakértő. Hozzátette, két helyszínen a talaj teherbíró képességének felmérését célzó kutatófúrások már elkezdődtek. Ezek eredményeit majd beépítik a megvalósíthatósági tanulmányba, amely már konkrétan meghatározhatja majd a szivattyús erőmű geológiától és a helyi adottságoktól függő pontos műszaki paramétereit és a gazdaságossági kérdéseket is. Hárfás Zsolt aláhúzta, nemzetgazdasági, nemzetstratégiai célból az új erőműnek százszázalékos állami tulajdonban kell maradnia.
A szakértő emlékeztetett, a tározós erőmű segíthet a villamosenergia-import szükséglet mérséklésében is, azonban nem helyettesítheti sem a paksi bővítést, sem az üzemidő-hosszabbítást. Emellett szükség van más típusú erőművek, például gázerőművek építésére is, de szó lehet esetleg egy újabb atomerőműről, kis moduláris reaktorokkal.
A szivattyús tározók nélkülözhetetlenségére az atomellenesnek számító Ausztria a jó példa, azonban Hárfás Zsolt szavaiból világosan kiderül, a tárolási lehetőségek mellett ugyanúgy szembesülnek energiahiánnyal és túltermeléssel – az atomerőműveknek pedig pont a napszak és időjárás-független állandó termelés az egyik fő ismérvük és előnyük.
Kiváló föld- és vízrajzi adottságainak köszönhetően több mint 3000 kisebb-nagyobb vízenergiát hasznosító erőmű termel Ausztriában a nemzeti hálózatra. Az osztrák villamosenergia-rendszer mintegy 27 000 megawatt beépített kapacitásából a vízerőművek 8400, a szivattyús-tározós erőművek 3500, a gázerőművek 4200 MW, a szélerőművek 4000 MW, a naperőművek pedig 6300 MW teljesítményt képviselnek. A lakosság és az ipar fogyasztási igényei nyilvánvalóan nem eshetnek egybe a nap- és szélerőművek völgymeneteivel vagy csúcsaival, így energiahiány és túltermelés egyaránt jelentkezik. Erre a megoldás az ipari méretű energiatárolás, amit akkumulátorokkal nem lehet megoldani. A szivattyús tározókat használják energiatárolásra, és ezek kapacitásait a kihívásokra adandó válaszként folyamatosan bővítik, miközben elengedhetetlenek a nagymértékű hálózatfejlesztések is. Az osztrák helyzetet ugyanakkor súlyosbítja, hogy újabban az időjárás is egyre gyakrabban szól bele a vízerőművek termelésébe, ami azt jelenti, hogy ezek termelése hónapról hónapra, évről évre jelentős mértékben eltérhet. Mindezek miatt Ausztria egyre többször kénytelen importálni áramot a szomszédos országokból. Jelentősen nőtt is az osztrák import, tavaly októberben 2022 tizedik hónapjához képest harminckét százalékkal.
