Nincs vita arról, hogy globális ellátásbiztonsági, versenyképességi és klímavédelmi célok elérése az atomenergia és a megújulók együttes használatával érhető el úgy, hogy a fosszilis energiaforrások részarányát, különösen a szénerőművek hányadát radikálisan csökkenteni kell.
Kizárólag megújulókkal, az atomerőművi kapacitások jelentős fejlesztése nélkül a klímacélok nem teljesíthetők
– mondta el lapunk megkeresésére Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő annak kapcsán, hogy egyes szakmai nézetek szerint a megújuló energiaforrások és az atomerőművek konkurenciái és nem kiegészítői egymásnak.
Fotó: Hans Lucas via AFP
Ismertette, több okból sem lehetnek konkurensei egymásnak, az egyik ilyen, hogy a nap- és szélerőművek azért nem képesek az ellátásbiztonságot garantálni, mert az ipari méretű energiatárolás nem áll rendelkezésre. Egy friss példa: a mesterséges intelligencia és az adatközpontok hatalmas kapacitásigénye miatt az Egyesült Államokban ezeket az atomerőművek közelébe telepítik, és erősödik a félelem, hogy a többi fogyasztó rovására történik mindez. Az időjárás-független, éjjel-nappal működő atomerőművek szerepe felértékelődik, és a növekvő igények tőkét képesek mozgósítani fejlesztésükhöz – mutatott rá a szakértő.
A másik példa az atomellenes Németország. Erről már többször beszélt a szakértő, a szakmai érveket nélkülöző ideológiavezérelt energiapolitika eredménye egyrészt a szénerőművek szerepének növekedése, valamint az áramimport. Főleg Franciaországból és Lengyelországból érkezik áram, a franciák nagyrészt atomerőművekkel, míg a lengyelek jelentős hányadban szénerőművekkel termelik meg a villamos energiát. Ráadásul Lengyelország, de valójában Ausztria kivételével minden hazánkkal szomszédos ország atomerőművet tervez.
Hárfás Zsolt felhívta a figyelmet arra is, hogy az atomenergiát háttérbe szorító érvek sem a véletlen művei, okkal tartják ezért az atomellenes megmondóembereket és politikusokat a fosszilis lobbi fizetett szószólóinak. Egy korábbi idézet a Greenpeace-től arra vonatkozóan, hogy mi a baja a Paks II projekttel:
A Greenpeace aggodalmát fejezi ki, hogy a Magyarországról érkező áram lenyomja majd az osztrák tőzsdei árakat, és aláássa az ausztriai megújuló energiaforrások versenyképességét.
Ugyanakkor globális szinten az látszik, hogy az atomenergia egyre fontosabb több országnak. Ami pedig a hazai viszonyokat illeti, Hárfás Zsolt felhívta a figyelmet, a naperőművi kapacitások bővítését szinkronba kell hozni a fizikai lehetőségekkel. Az időjárásfüggő megújulók rendszerbe integrálása komoly kihívást jelent, elengedhetetlenek a hálózati fejlesztések, bővítések, valamint a tárolói kapacitások jelentős fejlesztése is. Ellátásbiztonság szempontjából kulcskérdés, hogy a hazai villamosenergia-rendszer olyan időszakokban is el tudja látni a fogyasztókat, amikor az ipari és a háztartási méretű naperőművek alig vagy egyáltalán nem termelnek. A tervezések során pedig a háztartási célú napelemekkel is számolni kell, mert ha ezek nem termelnek, akkor azok a háztartások is a közcélú hálózatból vételeznek energiát, akik legalább egy részét képesek maguknak megtermelni.
Végezetül, ami miatt nem konkurencia a nap- és szél-, valamint az atomerőmű: az új paksi blokkok a friss oroszországi vizsgálatok alapján alkalmasak az energiaigényhez igazodó rugalmas termelésre, azaz jobban szabályozhatók, mint bármely korábbi típus, ám az éves kilencven százalék feletti kihasználtsággal működő blokkok visszaterhelése nem a leggazdaságosabb módja a rendszer kiszabályozásának – jegyezte meg a szakértő.
