– Németországban idén június közepéig a villamosenergia-termelés mintegy 65 százalékát már a megújulók biztosították, ami hatalmas sikernek tűnhet, ám a gyakorlatban ez koránt sincs így – mondta lapunk megkeresésére Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő. Jelezte: Németország az utolsó három atomerőművi egység bezárása után folyamatosan importra szorul annak ellenére, hogy minden képzeletet felülmúló, mintegy 160 GW nap- és szélerőművi kapacitással rendelkezik. Összevetésül: a Magyarországon elállított villamos energia felét adó paksi atomerőmű kettő GW teljesítménye nyolcvanad része a német megújuló energiaforrások beépített teljesítményének. Idén június közepéig a németek kénytelenek voltak kilenc TWh-val többet importálni, mint exportálni. Ennek oka az, hogy a nap- és szélerőművek valós ellátásbiztonságot nem tudnak garantálni, ezért a szén- és gázerőművek termelése mellett sok esetben szükség van a szomszédos országokból származó importra. A francia import különösen érdekes, hiszen az ottani termelés döntő részét, több mint kétharmadát, atomerőművek állítják elő, ezért a németek a mai napig onnan származó áramot is használnak.
Mindez sokba kerül, a németek mintegy hétszázmillió euróval többet fizettek az importért, mint amennyit exportáltak. Ez természetesen megmutatkozik az energiaárakban is, a kormányzati beavatkozás ellenére továbbra is a legdrágább a háztartási villamos energia ára Európában.
Jelenleg egy német háztartási fogyasztó mintegy negyven eurócentet (160 forintot) fizet egy kWh áramért, miközben hazánkban ez az érték csak 9,5 eurócent, azaz 38 forint. – Tavalyhoz képest egyébként a nap- és szélerőművek beépített kapacitása mintegy tíz GW-tal növekedett, ami több termelést is jelent. Az importszükséglet négy-öt százalék körül alakul úgy, hogy közben Németország versenyképessége is csökkent – mutatott rá Hárfás Zsolt.
A képet tovább árnyalja, hogy látszólag kedvező értéket mutat az energiafogyasztás csökkenése. Az ok viszont nem mellékes: az energiaigényes iparágak elvándorlása és a magas energiaárak miatt volt az idei év első három hónapjában 7,5 százalékkal kevesebb a fogyasztás, mint 2023 hasonló időszakában.
A szakértő szólt arról is, hogy Németországban pontosan tíz GW-nyi energiát tudnak eltárolni a szivattyús erőművek. Ez egyáltalán nem elegendő arra, hogy a nap- és szélerőművek „túltermelését” minden időszakban kezelni tudja, hiszen a németek a szomszédos országokba emiatt döntően kényszerből exportálnak. Egyre gyakrabban vannak olyan időszakok – ez az úgynevezett sötétszélcsend (Dunkelflaute) –, amikor a nap- és szélerőművek termelése a töredékére esik vissza. Ilyen időszakokban a német áramtermelés 60-85 százalékát a szén- és gázerőművek állítják elő.
Nemhiába van a rendszerben csaknem hetven GW szén- és gázerőművi kapacitás, miközben arról szólnak a viták, hogy a szénerőművek 2030-ig történő leállítása nem lehetséges, és mintegy 20-25 GW új gázerőművi kapacitásra is szükség lenne.
Hárfás Zsolt ismét felhívta a figyelmet, túl azon, hogy időjárásfüggő technológiákra nem lehet alapozni egy teljes ország ellátását, az energiatároló kapacitás sem elegendő. Közben a CDU/CSU képviselői parlamenti vizsgálóbizottság felállítását tervezik a német atomerőművek leállításával kapcsolatos döntés „hátterének” tisztázására. Különösen azért, mert Robert Habeck német szövetségi gazdasági és klímaügyi miniszter most már arról beszél, hogy műszakilag lehetséges lett volna a német atomerőművek üzemidő-hosszabbítása.
