– Jelenleg egyre több ország kíván új atomerőművi egységeket építeni, köztük több olyan ország is, amelyek eddig egyáltalán nem alkalmaztak atomenergiát – mondta el lapunk megkeresésére Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő annak kapcsán, hogy egy szomszédos ország is belép azok táborába, akik atomerőművi kapacitásukat bővítik. A növekvő energiaszükséglet ugyanis ezt jócskán indokolja: évtizedek kihagyása után az Egyesült Államokban is üzembe lépett egy új blokk, és nemrégiben indult el a belarusz atomerőmű második VVER–1200 típusú berendezése is, amely már a hatodik, a Paks II Atomerőmű új blokkjaihoz hasonló, kereskedelmi üzemben termelő egység.
A pozsonyi kabinet május közepén döntötte el, hogy egy, a korábbi tervekben már szereplő harmadik atomerőművi blokkot is felépít Bohunicében, kizárólagos szlovák állami tulajdonban.
– A szlovákok hozzánk hasonlóan ugyanúgy 1200 MW-os blokkban gondolkoznak, francia, amerikai vagy koreai cégek érdeklődésére számítanak a tenderen, miután a csehekhez hasonlóan politikai okokból kizárták a Roszatom részvételét – mutatott rá Hárfás Zsolt.
A bökkenő az, hogy ilyen 1200 MW-os blokkjuk csak az oroszoknak van. Jelezte: a francia és a koreai nagyobb, az amerikai pedig kisebb. – Az orosz VVER–1200-as típust korábban a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség a világ első olyan 3+ generációs blokkjaként ismerte el, amely a legszigorúbb biztonsági követelményeknek is megfelel – ismertette Hárfás Zsolt az anomáliákat. Emlékeztetett, ugyanilyen korszerű blokkokból áll majd Paks II is.
– Szlovákia az új beruházásról szóló tendert 2027-ig kívánja végig vinni, de a szükséges engedélyek beszerzése és a nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárás időigénye miatt a legjobb esetben is az új szlovák atomerőművi egység a 2030-as évek végén kezdheti csak meg a működést – magyarázta a szakértő. (A szlovák kormányzat 2035-ös tervezett üzemkezdettel számol.)
Az új nukleáris kapacitás elsősorban Szlovákia növekvő villamosenergia-igényét hivatott majd kielégíteni, de adott esetben exportlehetőséget is jelenthet a szomszédos országokba, csakúgy mint a Paks II és a majdani magyar SMR-blokk vagy blokkok. Szlovákia egyébként számol kisméretű moduláris technológiával is, emiatt a következő évtizedekben szintén az atomenergia uralhatja szomszédunk villamosenergia-mixét.
Az áramexport pedig úgy lehetséges, hogy a visegrádi régió árampiaca kapcsolt, a szlovák áramexport valószínűségét pedig a néhány éve átadott magyar–szlovák távvezetékek is növelik, az infrastruktúra adott hozzá.
Ide kapcsolódik a minapi hír, miszerint a szlovén parlament jóváhagyta népszavazás kiírását a krskói atomerőmű új blokkjának építéséről, valamint az atomenergia hosszú távú békés felhasználásáról fogadott el állásfoglalást. A vita során a képviselők azzal érveltek, hogy az atomenergia békés célú felhasználása fontos az országnak, mivel megoldást jelent az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásokra való áttérésre. A távirati iroda emlékeztetett: a ljubljanai kormány idén januárban jelentette be, hogy a parlament elé terjeszt egy az atomenergia békés célú szlovéniai felhasználásáról szóló határozattervezetet, amely a népszavazási kérdés megfogalmazásának alapjául szolgál majd. A referendum pontos időpontjáról még nem döntöttek.
A dokumentum, amelynek címe Nukleáris energia Szlovénia jövőjéért, kimondja: az atomenergia stratégiai fontosságú energiaforrás, amely fontos szerepet játszik az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló célok elérésében, ezért részét kell képeznie az energiapolitikának, valamint az atomenergia és a megújuló energiaforrások energiamixének felhasználására vonatkozó irányelveknek.
