Már most szükség lenne Paks 2-re

Meghaladta a hétezer megawattot a nyári csúcsfogyasztás, ami a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint jelzi, már most szükség lenne az új paksi blokkok teljesítményére. A megújulók ugyanakkor nem teljesítettek jól, hiszen az áramfogyasztási csúcsot naplementekor mérték.

2024. 07. 23. 5:35
20231120 Söjtör

Napelempark Söjtör határában
Illusztráció Fotó: Zalai Hírlap/Pezzetta Umberto
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az elmúlt napokban, hetekben itthon is újabb és újabb melegrekordok dőltek meg, és ezzel együtt a Mavir adatai szerint újabb és újabb nyári rendszerterhelési csúcsok születtek. Július 15-én hétfő este nyolc óra körül a rendszerterhelés elérte a 6951 MW értéket. Az új nyári csúcs idején, július 16-án (kedd) este szintén nyolc óra körül (15 perces átlag) a hazai rendszerterhelés értéke pedig már 7036 MW-ra adódott. Ez az érték 96 MW-tal több mint a 2021 júniusában mért nyári áramfogyasztási csúcs – ismertette lapunk megkeresésére Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő. Összevetésül a téli csúcsérték január 22-én, este negyed hat körül 7441 MW volt.

20231120 Söjtör

Napelempark Söjtör határában
Fotó: Zalai Hírlap/Pezzetta Umberto

Rámutatott, az új nyári rendszerterhelési csúcs idején az időjárásfüggő megújulók, a nap- és a szélerőművek csak minimálisan járultak hozzá a hazai fogyasztás kielégítéséhez, fontos a napszak is, ugyanis naplementekor az ipari méretű naperőművek csak 92 MW-ot biztosítottak a beépített 3678 MW-ból, a háztartási méretű naperőművek beépített 2514 MW kapacitása szintén csak hasonló arányban állhattak rendelkezésre. 

A szélerőművek pedig csupán 28 MW-ot adtak a 325 MW-ból, hiszen a rekkenő hőségben alig fújt a szél. Ismeretes, a klímaváltozásnak ez is jele, csökken a légmozgás és több a szélcsendes nap.

Mindez azt is jelenti, hogy az új csúcs idején, a hatalmas fogyasztás kielégítéséhez rendkívül nagy mennyiségű, mintegy 2730 MW energiaimportra is szükség volt. Ez folyamatosan hatalmas ellátás- és nemzetbiztonsági kockázatokat hordoz Hárfás Zsolt szerint, hiszen jelentős függőséget jelent a szomszédos országoktól. Arról nem is beszélve, hogy július 16-án az esti órákban a HUPX magyar áramtőzsdén a villamos energia nagykereskedelmi ára elérte a 770 eurós megawattóránkénti árat, ami tovább növekedve, július 18-án hajszál híján elérte a döbbenetes ezer eurós értéket is. A sokkoló árak mögött a pokoli hőség mellett a már most is tapasztalható európai kapacitáshiány áll, ami a jövőben még súlyosabb méreteket ölthet. Ahogyan Hárfás Zsolt rámutatott, a Paks 2 Atomerőmű 2400 MW-nyi teljesítményére már most szükség lenne. 

A nyári forró napok fokozott villamosenergia-szükséglete is bizonyítja, ahhoz, hogy a villamosenergia-szolgáltatás stabil legyen és a hazai ellátásbiztonság megvalósuljon, elengedhetetlenek az alapterhelést biztosító erőművek, ezek pedig nem lehetnek konkurenciái a megújuló energia használatának, hiszen a klímacélokat a két technológia együtt képes teljesíteni, a szakértő pedig korábban már többször rámutatott, az energiaigény évről évre tovább növekszik.

Emlékeztetett, szükség van a Paksi Atomerőmű további üzemidő-hosszabbítására, új gázerőművek építésére, egy újabb atomerőművi beruházásra és más típusú erőművek építésére is. 

Az időjárásfüggő energiaforrások térnyerése miatt pedig feltétlenül fontos a szivattyús-tározós erőmű megépítése is, de ez utóbbi csak a többi szükséges fejlesztéssel együtt lesz majd képes fenntartható megoldásokat biztosítani a már említett kihívások kezelésére.

Hárfás Zsolt szólt arról is, hogy a kánikula és a növekvő fogyasztás a szomszédos országok villamos energia rendszereit is próbára tette. Jó példa erre Románia, hiszen az ottani fogyasztók maradéktalan kiszolgálása érdekében folyamatosan szükség volt az importra is, miközben a tőzsdei árak elérték a 7-800 euró/megawattóra értéket is. 

Nem véletlen, hogy immár Ausztria kivételével az összes szomszédos ország az atomenergia fejlesztése mellett döntött, 

hiszen a klímaváltozás, egyik kisérőjelensége a mostanihoz hasonló hóhullámok gyakorivá válása, sürgetővé teszi a dekarbonizációt. A legutóbbi, tavalyi dubaji klímacsúcson ezért is született meg a szándéknyilatkozat, amely szerint 2050-ig meg kell háromszorozni az atomerőművi kapacitásokat.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Zalai Hírlap/Pezzetta Umberto)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.