Az elmúlt hetekben a tartós hőhullám miatt egymás után dőltek meg a rendszerterhelési csúcsok, miközben a hazai termelés csúcsra járt, és olajtüzelésű gyorsindítású erőműveket és hatalmas mennyiségű importot is igénybe kellett venni. A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy az új nyári, 7036 MW-os csúcsfogyasztás idején – miközben a nap- és szélerőművek termelése minimális volt – szükség volt a gyorsindítású olajtüzelésű erőművek által biztosított 383 MW-nyi teljesítményre is és mintegy 2730 MW-nyi importra. Hasonló időszakok már korábban is voltak, a jövőben pedig a jelentősen növekvő áramigények és a klímaváltozás miatt egyre gyakrabban fordulnak majd elő. Éppen ezért szakmai szemmel is jó döntés az Energiaügyi Minisztérium által előterjesztett (és társadalmi vitára bocsátott) rendeletmódosítás, miszerint a környezetvédelmi szempontok mellett az energiaügyi miniszter a hazai ellátásbiztonság garantálása érdekében eseti felmentést adhat a hőmérsékletkorlát alkalmazása alól – mondta el lapunk megkeresésére Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő.

Fotó: MTI/Kiss Dániel
A hatályos rendelet szerint a paksi blokkok hűtővizének kibocsátási pontjától folyásirányban számított 500 méteres szelvényben a Duna hőmérséklete nem haladhatja meg a 30 Celsius-fokot. Az erőmű belső szabályzata a 29,5 Celsius-fokos beavatkozási határérték elérése esetén – a hőmérsékletkorlát túllépésének mértékében – 0,1 Celsius-fokonként 80 MW teljesítménycsökkentést ír elő mindaddig, amíg a határérték alá nem süllyed a vízhőmérséklet. Ilyen leterhelés az elmúlt években többször is előfordult, ezalól lehetne eseti jelleggel felmentést adni. Az erőmű honlapján jelzik is a visszaterheléseket, ilyenre pedig lényegében heti egy-két alkalommal került sor az utóbbi időben blokkonként 25 MW-tal.
Ugyanakkor gazdasági és műszaki szempontból is hatalmas előnyt jelentene – tette hozzá a szakértő –, ha a paksi atomerőművet a nap- és szélerőművek „túltermelése” esetén sem kellene egyre gyakrabban és egyre nagyobb mértékben visszaszabályozni. A műszaki szempont röviden annyi, hogy az atomerőművek teljesítménye bár valamennyire szabályozható, de azokat célszerű teljes kapacitással vagy maximumközeli értéken üzemeltetni. A gazdasági szempont pedig az, hogy olcsóbban termel meg ugyanakkora egységnyi áramot, mint a megújulók, másfelől a fűtőelemek kihasználtsága miatt is az a gazdaságos, ha a blokkok teljes kapacitáson működnek.