Özönlik az ázsiai munkaerő Romániába

Az Európai Unión kívüli országokból „importált” vendégmunkásokkal igyekszik enyhíteni egyre égetőbb munkaerőgondjait Románia. A tervek szerint 2019-ben húszezer fővel emelik a hasonló célokra szánt kvótát.

A kínaiak jellemzően az építőiparban helyezkedtek el Fotó: Bogdan Cristel Forrás: Reuters

Több mint 25 ezer, nem uniós országokból származó vendégmunkás járul hozzá pillanatnyilag a román gazdaság „hevítéséhez”. A 2017-es év végi statisztikát még a törökök vezették 3627 fővel, őket a kínaiak követték 2120-szal, majd a moldávok (1787) és a ­vietnamiak (1554) következtek, ez utóbbi 67 százalékos növekedést jelentett 2016-hoz képest. Időközben leginkább a vietnamiak fedezték fel maguknak az országot. A romániai hatóságok tavaly 6911 munkavállalási engedélyt bocsátottak ki az Európai Unión kívüli országokból érkező munkavállalók számára, míg 2016-ban Bukarest csak 2928 külföldinek engedélyezte a munkába állást. A betöltetlen állások száma országos szinten meghaladja a 31 ezret.

A 2019-re tervezett kvótaemelés ugrásszerű létszámnövekedést ígér, amit egyéb módosításokkal is igyekszik ösztönözni a román kormány. Például azzal, hogy 2680 lejről (192 960 forint) 1263 lejre (90 963 forint) készülnek csökkenteni a vendégmunkások minimálbérét. A Klaus Johannis államfő általi hitelesítésre váró új törvény tervezetét – amelynek értelmében az unión kívüli országokból érkező dolgozókat is lehet 1263 lejes minimálbérrel fizetni – kitörő lelkesedéssel fogadta a versenyszféra. A tervek szerint 2019-ben 20 ezer fővel emelik a hasonló célokra előírt kvótát. A még érvényben lévő szabályozás a mindenkori nettó átlagbérben, azaz 2700 lej (194 400 forint) körüli összegben szabja meg a vendégmunkások minimális havi juttatásának mértékét. A munkáltatók kezét elsősorban az kötötte meg, hogy az EU-n kívüli vendégmunkásoknak általában szállást és étkezést is kell biztosítani, ami a nettó átlagbérrel együtt igen magas költséget jelentett.

A kínaiak jellemzően az építőiparban helyezkedtek el
Fotó: Reuters

Bár Eugen Teodorovici pénzügyminiszter azt nyilatkozta, hogy a változtatással a kormány korlátozni kívánja a vendégmunkások beáramlását, a piaci szereplők épp ellenkező hatásra számítanak. Humánerőforrás-szakértők szerint a minimális jövedelem csökkentése nem szegi majd a vendégmunkások, elsősorban a távol-keletiek kedvét, akik még így is sokkal többet kereshetnek meg, mint otthon. – A törvény hatályba lépését követően minden bizonnyal hullámokban érkeznek majd a vendégmunkások. Ezzel nagy akadály hárul el Románia elől, sok projekt ugyanis a munkaerőhiány ­miatt nem indult be – jelentette ki a Hotnews című hírportálnak a munkaerő-közvetítéssel foglalkozó Nestlers Group romániai igazgatója, Elena Antoneac.

A változtatásnak persze kritikusai is akadnak, egyes üzletemberek szerint inkább a külföldön dolgozó romániai szakembereket kellene hazacsábítani. A dolog azonban egyelőre nem működik. – Próbálkozunk a külföldön élő informatikusok repatriálásával, de mérsékelt sikerrel. Elsősorban a szociá­lis és a politikai bizonytalanság tartja vissza a fiatalokat – véli az IT Head Hunting cég vezérigazgatója, Razvan Rada. Pedig az IT Head Hunting 1500–4000 eurós fizetéssel és havi több száz ­eurós lakhatási hozzájárulással környékezi meg a külföldön dolgozókat. Így viszont a cég már Vietnamban is IT-szakemberekre vadászik.

Az elmúlt években a romániai munkaadók elsősorban kínai szakmunkásokat importáltak, ám időközben Kínában is emelkedtek a bérek, ezért nőtt meg a vietnamiak népszerűsége. A legtöbb vendégmunkást foglalkoztató romániai cég 3600 alkalmazottal a tulceai Vard hajóépító vállalat, ahol 575 vietnami dolgozik. Korábban ázsiaiakat főleg az építőiparban alkalmaztak, az utóbbi időben azonban egyre többen vannak a vendéglátóiparban is. A brassópojánai Teleferic Grand Hotel 140 fős személyzete tavaly nyáron például 22 Fülöp-szigeteki személyt is számlált. Jelenleg egy ázsiai országból érkező számára körülbelül két és fél hónapba telik a munkavállalási engedély megszerzése.