Az innováció fontos szerepet játszik abban is, hogy növekedjen a kis- és közepes vállalkozások súlya a GDP előállításában – tette hozzá.
A miniszter kitért arra is, hogy a felsőoktatásban részt vevőknek is ismerniük kell, hogy a gazdaság szereplői mit igényelnek a tudomány világától, és az alapkutatás mellett a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazását kell előtérbe helyezniük.
Bejelentette, hogy a magyar kormány növelni kívánja a kutatás-fejlesztésre szánt összegeket, eddig a GDP 1,53 százalékát fordította K+F tevékenységre az ország, ezt már a közeljövőben a GDP 2 százalékára kívánják emelni.
Palkovics László kiemelte: az egyetemeknek nem lehet izoláltan tevékenykedniük, meg kellene ismerniük a kis- és közepes cégek tevékenységét, és együtt kellene működniük a kkv-kal. Így a felsőoktatási intézményekben dolgozó kutatók a vállalkozásokkal együtt kézzel fogható, a gazdaság teljesítményét növelő eredményeket érhetnek el. Ennek érdekében, részben a kkv-k és az egyetemek közötti együttműködés erősítésére, nyolc úgynevezett tudományos parkot hoztak létre, közülük hatot vidéken, kettőt Budapesten.
Szegeden pedig olyan lézerközpontot valósítottak meg, amely részt vehet a nukleáris hulladékok megsemmisítésében – jelezte.
Hangsúlyozta: a mesterséges intelligencia kora kezdődik, a magyar kormány ezért hozta létre az önvezető járművek tesztelésére szolgáló tesztpályát, amely a világon egyedülálló fejlesztés. A mesterséges intelligenciától nem kell félni, segítségével a munkahelyek száma nem lesz kevesebb, csak a mostanihoz képest új foglalkozásokra lesz szükség – mondta.
Palkovics László újságíróknak beszélt a magyar tulajdonú vállalkozások megerősítésének fontosságáról, és emlékeztetett, hogy a kormány elindított egy magyar multik elnevezésű programot, amely azt szolgálja, hogy a magyar tulajdonú vállalkozások külföldön hozzanak létre leánycégeket.
