„Akkor érdemes a közjegyző előtti egyezséget választani, amikor a feleknek már van közös tárgyalási alapjuk, és a vita jogi, pénzügyi vagy gyakorlati lezárása fontosabb számukra, mint az, hogy egy bíróság döntsön a konfliktusról. Ideális esetben egy nap alatt megszülethet a jogerős megállapodás” – mondta Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke.
Építkezéstől az ingatlanvitákig
Ez a megoldás számos olyan konfliktusban jöhet szóba, ahol a feleknek valamilyen vagyoni vagy teljesítési kérdést kell rendezniük. Ilyen lehet például a vállalkozó és a megrendelő közötti elszámolási vita, az építkezés minőségével vagy határidejével kapcsolatos konfliktus, kártérítési igény, illetve ingatlan-tulajdonostársak közötti vita.
Szintén alkalmazható lehet tartozások rendezésére, örökléssel összefüggő vagyoni igények esetében, illetve házassági vagy élettársi vagyonjogi elszámolásnál.
Különösen akkor lehet értelme az egyezségnek, ha mindkét fél számára költséges és bizonytalan lenne egy hosszú per, miközben van olyan kompromisszumos megoldás, amelyet mindketten elfogadhatónak tartanak.
A közjegyző nem mediátor
A közjegyző feladata többek között annak vizsgálata, hogy az egyezség pontosan meghatározza-e a rendezett kérdéseket, valamint egyértelműen tartalmazza-e az egyes kötelezettségeket. Fontos például, hogy szerepeljen benne a teljesítés módja és határideje, hiszen ezek hiányában később a végrehajthatóság is problémát okozhat. A közjegyző azt is ellenőrzi, hogy a megállapodás megfelel-e a jogszabályoknak, illetve szükség van-e valamely harmadik személy vagy hatóság jóváhagyására. Gyakori lehet ezért az is, hogy a felek először mediációban jutnak el a kompromisszumig, majd az ott kialakított megállapodást közjegyző előtt is egyezségbe foglalják. Így a békés úton kialakított megoldás a jogerős és végrehajtható egyezség előnyeit is megkaphatja.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!