Pandémia idején van, amin nem szabad spórolni

A 2020. év központi gazdálkodását alaposan felforgatta a koronavírus-járvány, főként az egészségügyi és gazdasági védekezés költségei, valamint a gazdaság zsugorodása miatt visszaeső adóbevételek miatt. Így a tavalyi, önkormányzatok nélkül számolt egész éves államháztartási deficit 5548,6 milliárd forint lett, amellyel az államháztartási ­hiány kilenc százalék körül alakul.

A favipiravir hatására kevesebben kerülnek intenzív osztályra Fotó: Árvai Károly MTI/kormany.hu/

A megugró költségvetési hiány és az államadósság növekedése egységes jelenség a koronavírus-járvánnyal sújtott országokban. Ám amely gazdaságok fundamentumaival és működésével a pandémiát megelőzően nem voltak alapvető problémák, azoknál az egyensúlytalanságok két-három éven belül helyrebillenthetők – tartják az elemzők és a gazdaságpolitikusok is. Annak pedig nem lehet pénzügyi akadálya, hogy bárki megfelelő egészségügyi ellátást kapjon vagy a munkahelyét megtarthassa – deklarálta a kormány.

E kiemelt célokat szem előtt tartva születtek meg a tavalyi jelentős intézkedések is, amelyek következtében 2020 decemberében az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt, úgynevezett központi alrendszere 2250,5 milliárd forint hiánnyal zárt. A tavalyi egész éves deficit ezzel 5548,6 mil­liárd forint lett – erősítette meg tegnapi részletes jelentésében a Pénzügyminisztérium (PM).

Az uniós módszertan szerinti GDP-arányos államháztartási hiány így 2020-ban várhatóan kilenc százalék körül lehet.

Ebből a központi költségvetés 4953,5 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 641,8 milliárd forintos hiánnyal zárták az évet, az elkülönített állami pénzalapok 46,7 milliárd forintos többletet értek el. A központi alrendszer 22 865,4 milliárd forintos bevételei 1323,1 mil­liárd forinttal, 6,1 százalékkal, a 28 414 mil­liárd forint összegű kiadásai pedig 5743,8 milliárd forinttal, 25,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat – közölte a PM.

Bevételi oldalon a büdzsébe 2020-ban 406,5 milliárd forint társasági adó érkezett, 103,2 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál. Általános forgalmi adóból 4669 milliárd forint folyt be, ami egy év alatt 136,6 milliárd forintos bővülés. A jövedéki adóból származó 1196 milliárd forintos bevétel 19,6 milliárd forinttal volt magasabb a 2019. évinél, míg a 2527,7 milliárd forint személyijövedelemadó-bevétel 103,1 milliárd forinttal szárnyalta túl a bázisidőszakit.

Budapest, 2020. április 21.
Koronavírussal fertõzött, lélegeztetõgépre kötött beteget lát el egy védõfelszerelést viselõ orvos az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben kialakított izolációs teremben
MTI/kormany.hu/Árvai Károly

A kiadási oldalon a lakásépítési támogatásokra fordított 251,5 milliárd forint az előző évhez viszonyítva 60,3 milliárd forinttal volt több 2020-ban. A családi támogatásokra összesen 398,4 milliárd forintot fordítottak, 0,8 milliárd forinttal kevesebbet, mint 2019-ben. A költségvetési szervek kiadásai megközelítőleg húsz százalékkal nőttek tavaly: a 7380,9 milliárd forint kiadások között 3537,9 milliárd forintra nőtt a személyi juttatásokra és járulékokra kifizetett összeg, ami tartalmazza az egészségügyi dolgozók részére az egyszeri, félmillió forint rendkívüli juttatás kifizetését. A koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzések 537,9 milliárd forintot értek el.

Az egyéb szakmai fejezetek között a Turisztikai fejlesztési célelőirányzatból 244,9 milliárd forintot fizettek ki, a koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatásokat 193,2 milliárd forint erejéig fedezte a büdzsé. Az egész évi EU-transzferek 2020-ban 1684,2 milliárd forintot tettek ki, miközben a kiadások meghaladták a 2025,4 milliárd forintot.

Az államadósság egy év alatt 7002,4 milliárd forinttal gyarapodott, és 2020 végén 36 684,3 milliárd forintot tett ki. A nettó kamatfizetés 16,4 százalékkal, 980,5 milliárd forintra emelkedett.