Leszögezte, Magyarország egyezményeken keresztül egy rendszernek a tagja, és érdeke, hogy ezeket az előírásokat, játékszabályokat elfogadja. Ha nem fogadja el, az gazdasági szempontból hátrányos – mondta. A Költségvetési Tanács elnöke szerint nem valószínű, hogy Brüsszel akkor is fenntartaná a Magyarországgal szemben indított túlzottdeficit-eljárást, ha teljesülne a 3 százalék alatti GDP-arányos hiány. Elismerte ugyanakkor, hogy „a kormányzat által alkalmazott megoldások a válság kezelésében és ennek kommunikációja, biztos, hogy sok tekintetben vitákat váltott ki”. Úgy fogalmazott: nagyon rossz volna, ha politikai döntések születnének. „A politikai jellegű döntéseket meg tudom érteni, de a gazdasági hatásokkal is számolni kell, pro és kontra” – tette hozzá.
Kovács Árpád a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval folytatott hiteltárgyalásokról elmondta: a mostani helyzet más mint 2008-ban, hiszen magasabbak a tartalékok, kedvezőbb a lakosság megtakarításainak trendje és stabilabb az államháztartás. A közgazdász szerint a kormány október eleji, a hiteltárgyalásokról szóló médiakampánya kontraproduktív. „Én ezt rossz szemmel néztem. Nem hiszem, hogy újságokon keresztül kellene a világszervezeteknek üzenni”, mondta, hozzátéve: bizonyos, hogy ezek a szervezetek nem a kampány alapján döntenek, bár az ilyen lépések meghatározzák a tárgyalások hangulatát. „A kampánnyal a kormányt saját magát vezérli szűkebb manőverezési sávba, hiszen ő maga állítja be azokat, ami mögé nem tud hátrálni, és nem is akar hátrálni” – mondta – hangsúlyozottan saját véleményét – Kovács Árpád.
