Dezse Balázs, Pesti Srácok: „Ne legyenek kétségeink: amit most látunk, az talán a legaljasabb, legszámítóbb, minősített hazaárulásként fog bevonulni a történelemkönyvekbe, ugyanis a történelemkönyvek nem a Facebook-posztokat őrzik meg, hanem a döntési pillanatokat. És amikor egy globális konfliktus – jelen esetben a Hormuzi-szoros – az energiaszállítás kulcspontját érinti, akkor nemcsak olajról van szó. Hanem árstabilitásról, inflációról, ipari termelésről, munkahelyekről. Vagy magyar emberek életéről, sorsáról, jövőjéről. És Petike bizony döntött. Mégpedig eldöntötte, hogy minderre magasról szarik rá, és koncként odadobja az ország biztonságát… majdnem úgy folytattam, hogy egy választási győzelemért, de bizonyára ő is tisztában van vele, hogy ez nem lesz meg, és ez számára már a végjáték. Egyébként Magyar Péter valószínűleg nem véletlenül mondta zárt ajtók mögött állítólag, hogy ha nem nyer, akkor elhagyja az országot, és lehet, hogy jobban is teszi, mert ezt a magyar nép nem fogja neki soha elfelejteni. Magyar Petike tudja, hogy túlfeszítette a húrt, és számára nem nagyon maradt más lehetőség, hiszen Petike már most brutális károkat okozott a magyar társadalomban, ugyanis lett egy őt követő réteg, akik minden fenyegetést „kitaláltként”, minden intézkedést „riogatásként” értelmeznek, vagyis a társadalom egy bizonyos százalékának az immunrendszere brutálisan legyengült. Ez pedig azt jelenti, hogy ezek az emberek már nem tudnak különbséget tenni valós és manipulált kockázat között. Ezt a sérülést senki nem fogja tudni már eltüntetni ezekből az emberekből.”