A szír elnök ekkor arra kérte az ENSZ szakértőit, vizsgálják meg Damaszkusz környékét, hogy valóban a hadsereg vetett-e be vegyi fegyvert; a kéksisakos ellenőröket azonban ismeretlen fegyveresek kergették el a vidékről, így az elkövetők kiléte egészen addig homályban maradt, amíg nem sokkal később a lázadók maguk is bevallották: ők vetettek be vegyi fegyvereket Damaszkusznál is.
Mivel Barack Obama a bizonyítékok hiányában, sőt a közismert tények ellenére légicsapást fontolgatott a szír kormányerők meggyengítése céljából, számba is vettük, ebben az esetben mekkorát robbanhatna a szíriai puskaporos hordó. Azonban végül egy soklépcsős és többször megszakított tárgyalássorozat után – a felkelők jó része sokáig asztalhoz sem volt hajlandó ülni, amíg Aszad az elnök és a kormány a helyén van – a szíriai államfő végül meg tudott egyezni a legtöbb érdekelt féllel abban, hogy záros határidőn belül megsemmisítésre átadja a kormánya vegyifegyver-készleteit, így megúszhatja a nyugati katonai beavatkozást.
A rezsim vegyi fegyvereinek megsemmisítése némileg döcögősen haladt, de már a vége felé közeledett, amikor hétfőn robbant a bombahír: csaknem egy évvel a szíriai lázadóknál talált tartályok lefoglalása után az ENSZ és az OPCW szakértőinek eszükbe jutott megvizsgálni azok tartalmát. Amit találtak, az kiheverhetetlen pofon volt az amerikai háborús propagandának, hiszen amikor a Szíria elleni csapásokat fontolgatták, az amerikai külügyminiszter legfőbb érve amellett, hogy Aszadék vetették be a Nyugat haragját kiváltó vegyi fegyvereket, az volt, hogy csak a rezsim rendelkezik az ehhez szükséges fegyverzettel. Ez a hazugság a felkelőktől lefoglalt, harci gázokkal telt tartályok tartalmának megismerésével véglegesen megbukott.
