A 195 éve született Muraközy János festőművészre emlékeznek Kecskeméten

Történelmi tárlatvezetéssel emlékeznek a 195 éve született Muraközy János festőművészre az életét és műveit bemutató tárlaton pénteken Kecskeméten – közölte a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Múzeumának igazgatója az MTI-vel.

Fogarasi Zsuzsa elmondta: a kecskeméti származású Muraközy János összegyűjtött festményeit először 1914-ben állították ki szülővárosában. Képei hiteles lélekábrázolást, impresszionista színkezelést mutatnak – fogalmazott.

Művei jelentős részét ezúttal a Ráday Múzeum 2018 júniusában megnyílt A kulcsra zárt szoba titkai című állandó kiállítása tárja a látogatók elé. A tárlat aktualitását az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kerek évfordulója adja, hiszen Muraközy műveinek egy része és a művész életútja erőteljesen kapcsolódik 19. századi történelmünk dicső napjaihoz – mondta a múzeumigazgató.

Tárlatuk a festőművész Muraközyt mutatja be grafikáinak, festményeinek segítségével, ugyanakkor relikviái, otthonának berendezési tárgyai is láthatók a kiállítótérben.

Az igazgató kiemelte: önarcképei, valamint a magyar kultúra és közélet ismert alakjainak portréi a 19. századi magyar festészet hangulatos-hatásos darabjai. Tájábrázolásban követi a romantika festői módozatait. A Gerillakapitány búcsúja című műve és annak vázlatai pedig egészen kiemelkedő művek – tette hozzá.

A Ráday Múzeum kiállításán szerepel az a Muraközy Jánost lóháton, gerillakapitányként ábrázoló kép is, melyet három festőbarátja: Than Mór, Lotz Károly és Markó András festett róla, de látható Jókai Mór Muraközyről festett arcképe is. Mint mondta: arra törekedtek, hogy megteremtsék a lehetőségét a „felfedezett-elfeledett-ismét felfedezett” festői pálya minél teljesebb megismerésének. Muraközy János műveinek bemutatása Kecskeméten azért is indokolt és jelentőséggel bíró, mivel a 19. századból, annak első feléből a város nem bővelkedik művészettörténeti jelentőségű emlékanyaggal.

A festészeti kiállítást olyan tárgyi anyaggal is gazdagították, amely a festő életére utal. A hagyatékban lévő emlékanyagból válogatva láthatóak Muraközy János bútorai, tárgyai, amelyek legtöbbjét a szabadságharc résztvevőjeként használt. Többek között kiálíították nemzetőr karszalagjait, katonai szabályzati könyvét, zsoldtartó tábori pénzesládáját, hímzett, bőrből készült dohányzacskóját, pipáját és díszkardját is.

A kiállításhoz Rejtély a kulcsra zárt szobában címmel nyomozós játék is kapcsolódik, amely a művész életének titkait dokumentumok, feladványok segítségével hozza közelebb a játékos kedvű látogatókhoz. A festőművész születésnapján, méltatását követően Muraközy Jánosné Gyenes Sára szerepébe bújt tárlatvezető kalauzolja végig a látogatókat a kiállításban, a festőművész elképzelt szobájában. Kiderül, hogy mi volt Muraközy János kedvenc időtöltése ifjúkorában, milyen álnevet használt bujdosása alatt, és milyen legendák születtek Kecskemét ismert hivatalnokáról.

Muraközy János (1824-1892) a kecskeméti Református Jogakadémián lett Jókai Mór diáktársa és barátja, amit Jókai – hősei alakjának ihletőjeként – több regényében is megörökített. A fiatal Muraközy részt vett az 1848-49-es szabadságharcban, előbb nemzetőr századosként, majd gerillakapitányként, végül honvéd századosként. Tevékenysége miatt a szabadságharc leverését követően emigrációba kényszerült.

A bujdosás évei után hivatalnokként dolgozott, majd 1878-tól gazdasági tanácsnok lett Kecskeméten. A parcellázások és a városi szőlőtelep létrehozása révén jelentős szerepe volt a Kecskemét-környéki szőlő- és gyümölcskultúra fejlesztésében. Tanácsai alapján kezdte meg a város a szikrai puszta parcellázását és ott a később híressé vált városi szőlőtelep létesítését.

Muraközy János Pesten Marastoni Jakab festőiskolájába járt, míg Bécsben Karl Rahlnál tanult. Élete utolsó szakaszában művészi munkásságát titokban folytatta.