Codruta Kövesivel üzen Brüsszel?

Laura Codruta Kövesi, a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) tavaly nyáron felmentett volt vezetője a legesélyesebb az európai főügyészi posztra. A leghatározottabban éppen a rotációs uniós elnökséget betöltő román kormány ellenzi a kinevezést.

Az egykori DNA-irányító magára haragította Bukarest urait is Fotó: Reuters

Három esélyes jelölt maradt az európai főügyész kiválasztásával foglalkozó testület asztalán: a volt férje családnevét viselő román Kövesi, a francia ­Jean-Francois Bohnert és a német Andrés Ritter. A nemrég viharos körülmények között leváltott DNA-vezető európai sikere élesen megosztotta a román politikai szereplőket. ­Teodor ­Toader igazságügyi miniszter szerint az európai főügyész kiválasztásával foglalkozó testület tagjai „nem ismerik azokat a visszaéléseket, amelyeket Laura Codruta Kövesi az állampolgárok és a jogállamiság ellen elkövetett”.

Mint a miniszter fogalmazott, „Franciaországban vagy Németországban nem követhetne el ennyi visszaélést egy ügyész, mivel eltávolítanák az igazságügyi rendszerből”. Toader elküldte az EU bel- és igazságügyi minisztereinek azt az alkotmánybírósági döntést, amely tavaly nyáron a DNA főügyészének leváltására kötelezte Klaus Johannis államfőt. Az ellenzék vezetőjének számító elnök csak a taláros testület határozata után váltotta le Kövesit, akinek tevékenységével elégedett volt.

A kormánykoalíció szerint Kövesi vezetése alatt a DNA a titkosszolgálatok befolyása alá került. A hatalomhoz közel álló Antena 3 hírtelevízió, de az Evenimentul Zilei napilap is több olyan esetet tárt fel, amelyből kiderült: a vádhatóság zsarolással és megfélemlítéssel szerzett hamis bizonyítékok alapján hurcolt meg ártatlan embereket, s politikai tisztogatást végzett a korrupcióellenes harcra hivatkozva.

Az ellenzék ugyanakkor mindvégig azzal vádolta a kormánykoalíciót, hogy saját vezetőit igyekszik megmenteni a felelősségre vonástól a DNA gyengítésével, hiteltelenítésével. Azt ugyanakkor a Kövesit támogató pártok is elismerték: történtek visszaélések a korrupcióellenes harc során. A román ellenzék most egységesen támogatja a volt DNA-vezér jelöltségét az európai főügyészi posztra. Laura Codruta Kövesi egyébként az Emberi Jogok Európai Bíróságánál emelt panaszt Románia ellen a korrupcióellenes ügyészség éléről történt leváltása miatt. Fő kifogása, hogy az alkotmánybíróság az ő beidézése nélkül hozott megfellebbezhetetlen határozatot leváltása ügyében.

Az egykori DNA-irányító magára haragította Bukarest urait is
Fotó: Reuters

Bogdan Duca román politikai elemző úgy véli, Kövesi éppen azért vált a leg­esélyesebb jelöltté az európai főügyészi pozícióra, mert a jelenlegi bukaresti kormány ellenzékének számít. „A mostani uniós vezetésnek szokásává vált, hogy a nemzeti alapon politizáló kabinetekkel szembeni állásfoglalásokat bátorítja” – fogalmazott a Magyar Nemzet megkeresésére az elemző.

Hozzátette: egyfajta mítoszt építettek Kövesi és a korrupcióellenes harc köré, amelyet csupán Romániában sikerült eddig szétoszlatni. Mint Duca hangsúlyozta, az EU vezető struktúrái már többször bebizonyították, hogy nem értik a tagállamok történéseit, amikor pedig azok bemutatják nekik a valóságos helyzetet, arról tudomást sem vesznek, kitartanak eredeti álláspontjuk mellett.

Az európai ügyészség az Európai Unió anyagi érdekeit sértő bűncselekmények felderítését szolgálja majd, a tervek szerint 2020 vége előtt kezdi meg működését. Az ügyészség a tízezer euró fölötti összegű csalásokat, illetve a több mint tízmillió eurós, határokon átívelő áfacsalási ügyeket vizsgálja majd. Az euró­pai ügyészséghez az unió huszon­nyolc tagállama közül huszonkettő csatlakozott. Az Egyesült Királyság, Írország, Lengyelország, Svédország és Dánia mellett Magyarország is a távolmaradók között van.