Eddig közel 500 elutasított afgán migránst szállítottak vissza Németországból Afganisztánba, kedden délelőtt pedig újabb repülőgép landolt a kabuli repülőtéren, fedélzetén 38 menedékkérővel. A legutóbbi a 21. ilyen kitoloncolt csoport volt a Deutsche Welle szerint, a német hírportál ugyanakkor megjegyzi: mivel a biztonsági helyzet még mindig ingatag a közép-ázsiai országban, a Németország által végrehajtott deportálások rendkívül ellentmondásosak.
Az első hazatelepítést 2016 decemberében hajtották végre, a tavaly júniusban kiadott összegző jelentés szerint azonban a deportáltak közül 69-en öngyilkosságot követtek el a Kabulba való visszatérést követően. Az afgán fővárosban a szélsőséges tálibok és az Iszlám Állam dzsihadista fegyveresei által elkövetett 22 nagy terrortámadásban egyébként 550 ember halt meg tavaly.
A közép-ázsiai országban további bizonytalanságot kelt az, hogy Donald Trump amerikai elnök a közelmúltban kijelentette, kivonják az országban tartózkodó amerikai katonákat. Ezzel egy időben történtek erőfeszítések arra, hogy az Egyesült Államok képviselői és a tálibok közötti tárgyalásokon politikai megoldást találjanak a konfliktusra: Washington abban bízik, hogy ezek a megbeszélések elvezetnek a tálibok és az afgán központi kormány közötti közvetlen tárgyalásokhoz. Az amerikai–tálib megbeszélések következő fordulója február 25-én lesz Katarban, emlékeztetett az MTI.
Fotó: Reuters
Németországnak egyébként nemcsak az elutasított menedékkérők hazatoloncolása okoz fejtörést: hasonlóan nagy nyomás alá helyezi a berlini kormányt az Iszlám Állam oldalán harcoló német állampolgárok megoldatlan ügye. A helyi sajtó kedden arról számolt be, hogy a német hatóságok több tucat, Szíriában vagy Irakban a dzsihadistákat támogató német állampolgár ellen indítanak büntetőeljárást.
A hír nem sokkal azután röppent fel a sajtóban, hogy Donald Trump – más uniós tagállamok mellett – arra kérte Németországot, hogy mihamarabb szállítsa haza saját állampolgárait, akik az Iszlám Állam kalifátusának csaknem teljes összeomlásával a Nyugat támogatását élvező Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű kurd–arab ernyőszervezet fogságába kerültek.
