Macron fellépést ígér az antiszemitizmus ellen

Izraelt ugyan a továbbiakban is lehet majd bírálni Franciaországban, de az anticionizmus olyan megnyilvánulási formái, mint az Izrael-ellenes bojkottfelhívások, zsidóellenes tettnek minősülnek majd.

Horogkeresztek a strasbourgi temetőben Fotó: REUTERS/Vincent Kessler

Izraelt ugyan a továbbiakban is lehet majd bírálni Franciaországban, de az anticionizmus olyan megnyilvánulási formái, mint az Izrael-ellenes bojkottfelhívások, zsidóellenes tettnek minősülnek majd. Májusra pedig törvényjavaslat készül az interneten terjedő gyűlölet visszaszorítására – ez volt a két legfontosabb konkrétum Emmanuel Macron beszédében, amelyet a köztársasági elnök egy francia zsidó ernyőszervezet rendezvényén, még szerda este mondott el. De a mára mindennapossá vált franciaországi antiszemitizmus terjedésére jellemzően tegnap reggelre újabb zsidóellenes falfirkák jelentek meg Párizsban.

Egy friss kimutatás szerint egy év alatt 74 százalékkal szaporodtak meg az antiszemita megnyilvánulások, amelyeket a sárga mellényes elégedetlenségi mozgalomhoz csapódó szélsőségesek csak felerősítettek. Az elnök kedden nem vett részt a zsidóellenességgel szemben szervezett párizsi megmozduláson, de másnap ellátogatott egy elzászi zsidó temetőbe, ahol sírokat rongáltak meg vandálok. Múlt szombaton egy sárgamellényes-tüntetésen sértegették Alain Finkielkraut nemzetközi hírű francia filozófust, nem sokkal korábban pedig ­Simone Veil, az Európai Parlament szintén zsidó származású egykori elnöknője portréját csúfították el horogkeresztekkel. – Nincs elég eredményünk – ismerte el Macron az antiszemitizmus elleni fellépés kapcsán.

Horogkeresztek a strasbourgi temetőben
Fotó: REUTERS/Vincent Kessler

Ennek jegyében Párizs átveszi a Nemzetközi Holokauszt Emlékezet Szövetség elnevezésű szervezet meghatározását, miszerint az Izraellel szembeni megnyilvánulások is zsidóellenességnek számítanak. Ez egybeesik Izrael álláspontjával is, ahová évente zsidók ezrei vándorolnak ki a mintegy 600 ezer fős franciaországi közösségből, tűrhetetlennek találva az ottani állapotokat.

Az elmúlt években több antiszemita indíttatású gyilkosságot is elkövettek francia földön, az áldozatok nevét a zsidó közösség rendezvényén Macron külön megemlítette. Reuven Rivlin izraeli elnök támogatásáról biztosította Macron erőfeszítéseit, és felhívta Finkielkraut-ot is, hogy kifejezze neki együttérzését. A filozófus sértegetője sajtóhírek szerint egy, az iszlám hitre áttért, szélsőséges körökből ismert férfi. Macron beszélt arról is, megálljt kell parancsolni az iszlám radikalizációnak, és „a köztársaságnak vissza kell hódítania” azokat a negyedeket, amelyekben az antiszemitizmus a radikális iszlámra épül.

ELMARASZTALÓ JELENTÉS

Súlyos mulasztásokat ró az Élysée-palota terhére is az a szenátusi jelentés, amely az úgynevezett Benalla-ügyben vont mérleget. Alexandre Benalla Emmanuel Macron köztársasági elnök korábbi biztonsági főnöke, akit tavaly – jelentős késéssel – azt követően bocsátottak el, hogy kiderült, tüntetőket bántalmazott egy diákmegmozduláson. Később diplomáciai útlevelével való visszaélés miatt is eljárás indult ellene. A mostani szenátusi jelentés szorgalmazza, hogy Benallát hamis tanúzásért is vonják felelősségre Macron pártja, a Lendületben a köztársaság egy volt alkalmazottjával együtt. A jelentés azt is megállapítja, Benalla irányítása idején az elnök biztonsága is veszélyben forgott.