Egy, a látogatás részleteire rálátó diplomáciai forrásunk tegnap azt mondta: Pompeo legalább annyi pozitív üzenettel érkezik, mint ahány ügyben az aggályait fejezheti ki. Úgy tudjuk, megállapodhatnak egy védelmi együttműködési megállapodás szövegében, amelyről eddig is tárgyalások folytak, és amely a Magyarországon keresztül harmadik országokba irányuló amerikai csapatmozgások jogi kereteit is szabályozza.
Fotó: Reuters
Nem titok, volt magyar ellenállás avval kapcsolatban, hogy az amerikaiak ebben szabad kezet kapjanak. De a védelmi együttműködés általában a magyar–amerikai kapcsolatrendszer kiemelt területének számít, amelyet még a kétoldalú politikai nézeteltérésekkel terhelt Obama-érában is elismertek. Pompeo várhatóan nagyrabecsülését fejezi ki az afganisztáni, illetve az Iszlám Állam terrorszervezettel szembeni magyar szerepvállalásért.
Szóba kerülhetnek védelmi beszerzések is, amelyekért az amerikaiak folyamatosan lobbiznak, nemcsak hazánkban, hanem általában Európában, és amely egybeesik azzal a másik törekvésükkel, hogy a NATO-szövetségesek növeljék védelmi kiadásaikat. Ezt ugyanis egyszerűen meg lehet tenni egy amerikai fegyverrendszer megvásárlásával.
– A honvédség légvédelmi képességeit egy új rakétakomplexum-rendszer és az ahhoz tartozó rakéták beszerzésével is növelik, az erről szóló szerződést a tervek szerint az év első felében kötik meg, ám egyelőre nem tudnak nyilatkozni arról, hogy milyen típust vásárolnak a Magyar Honvédségnek – mondta nemrég Benkő Tibor honvédelmi miniszter a Karc FM rádiónak, nem említve konkrétan az amerikaiakat. Varsóban tegnap bejelentették: Lengyelország amerikai rakétatüzérségi rendszert vásárol 414 millió dollár értékben.
Úgy tudjuk, a CEU kérdése legfeljebb magánbeszélgetésben merülhet fel, de Pompeo a korrupcióval, illetve a magyar demokráciával és a sajtóval kapcsolatban felveti szempontjait. Ezekben Washingtonban óriási lobbinyomás helyeződik a kongresszusra, a politikusok pedig a külügyminisztériumtól várják az USA érdekérvényesítését. Pompeo a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) képviselőivel is találkozik ma. Mindkét szervezetet főleg külföldről finanszírozzák, és – saját pénzügyi beszámolójuk szerint – egyik legnagyobb, illetve (a TASZ esetében) messze legnagyobb támogatójuk a Soros Györgyhöz köthető Nyílt Társadalom Alapítványok.
Budapest elszánt
Magyarország egyre komolyabban veszi NATO-kötelezettségeit, a kormány részéről látható az elszántság, kormányhatározat írja elő, hogy 2024-re érjük el a kétszázalékos GDP-arányos honvédelmi költségvetési szintet, ami tavaly már az 1,4 százalékot érte el – mondta lapunknak Szenes Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, a Magyar Honvédség egykori vezérkari főnöke. – Most már nemcsak a légierőhöz vásárolunk repülőgépeket, hanem megjelent a szárazföldi harci technika, szerződéseket kötöttünk német harckocsik és tüzérségi eszközök, svéd páncéltörők beszerzéséről – közölte. A szakértő emlékeztetett az Orbán Viktor miniszterelnök által elmondottakra, miszerint 2030-ra Magyarország tartozzon az Európai Unió öt legjobb országa közé katonai-védelmi szempontból is. – Ennek része, hogy a NATO-struktúra keretében Magyarország egy többnemzetiségű hadosztály-parancsnokságot szeretne felállítani, ami kimondottan Közép-Európa védelmére szolgálna – hangsúlyozta Szenes Zoltán. (K. Z.)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!