Napi 110 autót gyújtanak fel

Évente több mint 41 ezer gépjárművet gyújtanak fel Franciaországban a vandálok. E számok csak a jelentett bűncselekményeket tükrözik, a valós adat az évi ötvenezerhez állhat közelebb.

Népi sport lett a nagyvárosokban a gépjárművek megrongálása Fotó: REUTERS/Jean-Paul Pelissier

Megdöbbentő adatokról számolt be tegnap a párizsi Le Figaro, amely hivatalos, illetve biztosítói statisztikákra alapozva azt állítja: évente több mint 41 ezer, azaz naponta száztíz gépjárművet gyújtanak fel Franciaországban a vandálok. Hozzáteszik, e számok csak a jelentett bűncselekményeket tükrözik, a valós adat az évi ötvenezerhez állhat közelebb. A helyzet a válságrégiónak számító északi megyékben a legsúlyosabb.

Miközben szinte már hagyománnyá vált, hogy a július 14-i, francia nemzeti ünnepen sokan gyufát és benzint ragadnak, a sárgamellényesmozgalom tavaly őszi kezdete óta jelentősen nőtt a vandál bűncselekmények száma. – Döbbenetes a hatása – mondta a párizsi lapnak egy belügyi illetékes. Az immár negyedik hónapja, különösen szombatonként felerősödő tiltakozáshullám – amely jellemzően békés felvonulásokból és úttorlaszokból áll, de szélsőségesek is csapódnak hozzá – csak Párizsban azt eredményezte, hogy három hónap leforgása alatt a háromszorosára nőtt a gyújtogatások száma, és nem kizárólag az autó­kat tekintve.

Népi sport lett a nagyvárosokban a gépjárművek megrongálása
Fotó: REUTERS/Jean-Paul Pelissier

A becslések szerint az ország húsz legnagyobb városában 20-25 millió eurós (csaknem nyolcmilliárd forintos) kár keletkezett ebben az időszakban. Múlt szombaton a terrorfenyegetettség miatt járőröző rendfenntartók egyik gépkocsiját is felgyújtották, amit Édouard Philippe kormányfő külön elítélt. – Ez mennyiben egy szociális követelés kifejeződése? Semennyiben – mondta.

Egy tegnap ismertetett felmérés trendfordulót mutat az eredetileg egy üzemanyagadó bevezetése ellen tiltakozó, ám később általános elégedetlenségi hullámmá alakult sárgamellényes demonstrációk támogatottságában. Most először a franciák többsége, 56 százaléka úgy véli, be kellene fejezni a megmozdulásokat, és csak 43 százalékuk áll ki a folytatásuk mellett. A megkérdezettek csaknem kétharmada úgy látja, a 11 halálos áldozattal és több ezer sebesülttel járó tiltakozások eltávolodtak az eredeti elképzelésektől.

A megmozdulások következményei a francia közéletet is felkavarták, és az igazságszolgáltatást is megterhelik. A bíróságok csaknem kétezer ítéletet hoztak a sárga mellényesekhez kapcsolódó vandálok és huligánok ügyében, miközben a rendőri erőszakot illetően is éles viták zajlanak: sokan súlyosan megsebesültek, egyesek meg is vakultak a rendfenntartók gumilövedékeitől. Mindezzel párhuzamosan emelkedni kezdett Emmanuel Macron elnök támogatottsága, a decemberi 23 százalékról 36 százalékra. Ezzel együtt az államfő továbbra is népszerűtlen: a franciák kétharmada rossz véleménnyel van a munkájáról.